(MTI) - A levéltárba került Szemere Bertalan reformpolitikus, Borsod megyei táblabíró (a Batthyány-kormányban belügyminiszter) levele ifj. Majláth Györgyhöz, Baranya megye másodalispánjához, továbbá két reneszánsz oklevél. Az egyik Hunyadi Mátyás 1469-ben írt, az erdélyi Fehér megyében fekvő Ivánfalva, Kövesd és Bürkös birtokokról rendelkező latin nyelvű adománylevele. A másik a zalavári konvent Hunyadi Mátyáshoz írt oklevele, amelyben a káptalan tesz jelentést a királynak, szintén birtokadományozásról. A levéltár gyűjteményét gyarapítja ezen kívül egy, az 1517-es leleszi konvent által kibocsátott oklevél is a Szatmár vármegyei Kolcs nevű birtok eladásáról.
Élve elővásárlási jogával, az Országos Széchényi Könyvtár megvett egy ősnyomtatványt, a vasárnapokra és a szentek ünnepére írott prédikációgyűjteményt, amelynek szerzőjeként Paratus van feltüntetve. (Valószínűleg ál- vagy beszélő név, a kötet ugyanis paratus, azaz kész, előkészített beszédeket tartalmaz.)
Két ősnyomtatványt viszont gyűjtők vittek el. A később szentté avatott Angelo Carletti de Chivasso olasz ferences szerzetes, humanista tudós 1498-as morálteológiai szótárát 400 ezer forintról 850 ezer forintra licitálták. A másik, Johannes Herolt domonkos szerzetes ünnepi prédikációit tartalmazó, 1486-os kötetet a kor legjelentősebb nyomdásza, könyvkiadója és könyvkereskedője, Anton Koberger készítette. Nem csoda, hogy 300 ezer forintról 550 ezer forintig versenyeztek érte.
A legmagasabb összegen indított tételekért nem a közgyűjtemények szálltak ringbe. A legdrágábban, 3,6 millió forintért, kikiáltási árának több mint kétszeresén Uitz Béla konstruktív kompozíciójú Vörös katonák előre! feliratú óriásplakátját vitték el, amelyhez a magyar avantgárd másik kiemelkedő alakja, Bortnyik Sándor tervezte a szöveget, mértéktartó arányérzékkel.
Másfél millióról emelkedett 1,8 millió forintra Vörösmarty Mihály A' bújdosók (eredetileg Kont) című drámájának első, 1830-as, mindössze 400 példányos kiadása. Ezt a kötetet az emeli a legnagyobb könyvészeti ritkaságok közé, hogy Vörösmarty saját kezűleg dedikálta Sebestyén Gábor költőnek.
A Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete című, 1653-ban, Bécsben kiadott eposz szerzőjét, Listius Lászlót a magyar barokk irodalom fontos alakjának tartja az irodalomtörténet-írás. A művelt, a tudományok, a történelem és az irodalom körében járatos, de züllött életű, ördöngösséggel, méregkeveréssel, gyilkossággal vádolt írót hamis pénzverésért fejezték le 1662-ben. A Zrínyi Miklós és Balassi Bálint költészetének hatására írott művéért megadták a 1,5 millió forintot.
Korábban:
