(MTI) A festmény restaurálására a Gödöllői Királyi Kastély tavaly 1 millió 400 ezer forint támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Múzeumi Szakmai Kollégiumától. Az összeg a konzerválásra, azaz a restaurálás első ütemére elegendő, ezért idén újra pályáznak a folytatásra. A teljes restaurálás után ? várhatóan 2013 végén ? a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő műkincset a Gödöllői Királyi Kastélyban állítják ki.
A 3,45 méter széles és 4,47 méter magas festményen a mechanikus hatású sérüléseket feltételezések szerint repesz okozta ? közölte Bernád István restaurátor. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy egyszerűen leesett vagy eldőlt a kép és akkor keletkeztek a nagyobb szakadások, sérülések. Az alkotás sokáig hengeren volt, így amikor letekerték és kiterítették, mintegy két hétig így akklimatizálódott.
Szilágyi Sándor a restaurálás konzervátori részével foglalkozik. Mint mondta, összetett munkáról van szó az apró lyukaktól a anyaghiányokon át a nagy hasadás kiegészítéséig ? utóbbi okozta a legnagyobb problémát. Szerinte amikor a festmény megsérült, nem kezelték, azt követően pedig beázhatott, aminek hatására a vászon zsugorodott. A szakadásoknál vászon-kiegészítést alkalmaztak: ennél az eljárásnál arra kell törekedni, hogy az eredetihez minél jobban hasonlító vásznat találjanak. A felületen maradt kisebb-nagyobb hullámokat nedvesítéssel, langyos, meleg vasalóval, préseléssel tüntetik el.
Deák Ferenc 1876 januárjában halt meg, holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. Temetése előtt három nappal a ravatalnál megjelent Erzsébet királyné, egy koszorút helyezett el és térdre ereszkedve imádkozott. Az esemény hírét felkapta a sajtó, ennek hatására Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízta Zichy Mihály festőművészt, hogy reprezentatív festménnyel állítson emléket az eseménynek.
Az ekkor Párizsban élő Zichy nem volt jelen Deák temetésén, de hogy hiteles képet tudjon készíteni, Budapestre utazott. Találkozott a királynéval, vázlatot készített róla, megtekintette az általa az eseményen viselt gyászruhát, a temetkezési társaság pedig újra felépítette a ravatalt az eredeti helyszínen. A művész azt a pillanatot ragadta meg a festményen, amint a királyné elhelyezi koszorúját a ravatalon. Egy év múlva elkészült a mű, Zichy hazaküldte Párizsból, de ezt mégsem mutatták be a nagyközönségnek. A művész ugyanis ráfestette a képre azt a cipruságat, amelyet állítólag Kossuth Lajos küldött Deák sírjára, és ez elfogadhatatlan volt a királyi udvar számára. Zichynek át kellett festenie a képet.
Az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című festményt 1877 nyarán helyezték el a Nemzeti Múzeum 6. képtári termében, az úgynevezett Habsburg-teremben. A képet egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől. A legutóbbi időkig a Magyar Nemzeti Galéria raktárában őrizték, rossz állapotban, hengerre tekerve.
