(MTI) A Zsolnay dinasztia felújított egykori lakóépületének két szintjén berendezett és mintegy 300 millió forintra biztosított tárlat látogatói péntektől 400 műtárgy mellett számos korabeli dokumentumon és a nagyközönség elé eddig még soha nem tárt archív felvételeken keresztül ismerhetik meg a magyar kerámiaipar meghatározó személyisége, Zsolnay Vilmos és utódainak életét, a gyár fejlődését, termékeit, kiemelkedő tehetségű művészeit.
Az elsősorban a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának anyagából válogatott, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. szervezésében és Kovács Orsolya művészettörténész szakmai irányításával létrejött kiállításon olyan érdekességek vehetők szemügyre, mint Zsolnay Vilmos eozinkísérleteinek eredményei, festékpróbáinak mázmintái és a híres keramikus Miklós fiának keleti, valamint Teréz és Júlia lányának népművészeti kerámiagyűjteménye is.
Az érdeklődők megismerkedhetnek az 1902-1948 között egészségügyi (szaniter) áruk és burkolólapok előállításával foglalkozó Zsolnay-féle Budapesti Porcelán- és Fajanszgyár Rt. működésével, a pécsi gyárnak a szocializmus idején készült művészi termékeivel, s olyan vezető tervezőinek munkásságával, mint Fürtös György, Gazder Antal, Török János vagy Nádor Judit. Rajtuk kívül a szervezők kuriózumnak számító alkotásokkal állítanak emléket a Zsolnay műhelyeiben csak ideiglenesen dolgozó Martyn Ferenc festőművésznek és Eva Zeisel designernek.
A Zsolnay dinasztia tagjainak életéről szóló, gazdagon illusztrált írások érintőképernyőn olvashatók.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a megnyitón azt mondta: a kulturális negyed kialakítása, a család- és gyártörténeti kiállítás jó példája annak, miként lehet egy tradíciót úgy feleleveníteni, hogy azzal egy újat is teremtünk.
Úgy vélte, a XX. század történelmét túlélő hagyományokból és mai elképzelésekből születő új tradíciókra alapozható Magyarország jövőképe, amely lehetővé teszi a magyarság 80?100 évvel ezelőtt szétszaggatott kulturális struktúrájának újrateremtését.
Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, a pécsi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke arról szólt, hogy a kulturális negyed méltó emléket állít a Zsolnay családnak, de a város önkormányzatának emellett fontos a gyár fennmaradása is.
Bezuk Zsolt, Zsolnay Vilmos ükunokája megjegyezte, hogy mintegy hetven Zsolnay-leszármazott él a világban, közülük többen eljöttek a kiállításmegnyitóra. Elmondta: az idők folyamán szomorúan vették tudomásul a gyár termelésének és termelőhelyének csökkentését, örültek azonban annak, hogy a negyed kialakítása az építészeti emlékek megőrzésével valósult meg a manufaktúra területén.
Zsolnay Vilmos (1828?1900) 1865-ben vásárolta meg testvérétől az apjuk által 1853-ban alapított pécsi majolika- és porcelángyárat, amely ezt követően hatalmas fejlődésnek indult. A tulajdonos példátlan eredményeket ért el új eljárások, gyártási technológiák bevezetése terén, épületdíszítő terrakottáit, tűzálló tégláit, mázas edényeit a külföldi piacok vásárlói is szívesen fogadták.
Munkásságának legjelentősebb elismerését kapta meg, amikor az általa az 1890-es években kikísérletezett, eozinmázzal bevont porcelánfajansszal nagy aranyérmet nyert és tevékenységéért francia becsületrendet kapott a párizsi világkiállításon. A keramikus által kifejlesztett kerámiaanyagok több ezer hazai épületet díszítettek és díszítenek, köztük a Gellért Fürdőt, az Iparművészeti Múzeumot, a Földtani Intézetet és a kecskeméti Cifra Palotát.
A Zsolnay gyár a XIX?XX. század fordulóján az Osztrák?Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzeme volt, ahol használati és díszedényt, építészeti kerámiát és kályhacsempét, porcelánszigetelőt, kőagyag csöveket egyaránt gyártottak.
Az első világháború és az azt követő békekötés megtörte a nagyívű fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás ideje volt. Újabb fordulópontot jelentett az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek. A fiatal iparművészek új, modern formanyelvet honosítottak meg a gyár termékeivel, emellett egyre erősebb igény mutatkozott a tradicionális technikák és formák megőrzésére is.
A gyártörténet a Zsolnay család szerteágazó és izgalmas története is. A tárlat Zsolnay Vilmos mellett azokról is megemlékezik, akik nélkül e gazdag örökség nem jöhetett volna létre. A keramikus fia, Zsolnay Miklós kereskedő és üzletember biztosította, hogy a gyár családi tulajdonban maradjon, megőrizve piaci vezető szerepét.
Zsolnay Júliáról kevesen tudják, hogy nemcsak tervező, hanem festőművész is volt, nővére, Zsolnay Teréz tervezőként és a hagyaték összegyűjtésében, megőrzésében is kiemelkedő szerepet játszott. Júlia férje, Sikorski Tádé tervezőként és építészként egyaránt beírta nevét a gyár történetébe, Teréz férje, Mattyasovszky Jakab pedig geológusként is segítette apósa felfedezéseit.
Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője a kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón kitért arra, hogy a Zsolnay Negyed rendezvényeire évente 100?150 ezer látogatót várnak. Az idei programok között említette az április végén kezdődő Zsolnay Fesztivált, valamint az augusztusra tervezett gyermekfesztivált.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a kulturális turizmus komoly változásokon megy keresztül: a lexikális anyagok könnyebb internetes elérhetősége okán a turisták kevesebb információra és több élményre vágynak. Véleménye szerint a Zsolnay Kulturális Negyed megfelel ezeknek az elvárásoknak.
