A szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) közleménye szerint Lánszki Regő építészeti államtitkár nyitóbeszédében kiemelte, hogy az országos tájépítész tisztségének létrehozása és a készülő, új építészeti törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, hiszen a természetes és az épített környezet összehangolása az emberi életminőség fontos eleme és a 21. század egyik legnagyobb kihívása. Az államtitkár rámutatott:
a magyar építészetről szóló törvény kiemelt célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése.
Ennek jegyében az új törvény meghatározott rendeltetésű építmények környezetének kialakításához, valamint adott területeken a zöldfelület kialakításához tájépítész bevonását írja elő.
A törvény javaslatot tesz az országos tájépítész tisztség létrehozására is azzal, hogy az országos tájépítész az épített és természeti környezet megőrzésének és méltó hasznosításának, a települési zöldinfrastruktúra hatékony kialakítása és működtetése, az ingatlanok energetikai tanúsítványához kapcsolódó zöld védjegy kialakítása és működtetése, valamint a tájépítészeti alkotások építészeti minőségének biztosítása érdekében az országos főépítész munkáját segíti. Emellett a törvény rendkívüli mértékben megnehezíti majd új zöldterület beépítését – idézi a közlemény az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárát.
Herczeg Ágnes, a konferenciát szervező MKA elnöke a közlemény szerint emlékeztetett arra, hogy az alapítvány civil ernyőszervezetként összefogja mindazon szereplőket, akik részt vesznek a történeti, történeti értékű kertek megóvásában, felújításában, üzemeltetésében. Hangsúlyozta, hogy az együttműködéshez folyamatos párbeszéd, kommunikáció szükséges az érintett szereplőkkel: tájépítészekkel, kertészmérnökökkel, kertészekkel, kulturális örökségvédelmi szakemberekkel, döntéshozókkal és a tudományos élet szereplőivel, hiszen a magyar kertörökség az egyetemes kertkultúra része. Az MKA elnöke szerint ugyanakkor elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, amely szintén folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.
A nemzetközi konferencia középpontjában idén a kommunikáció témaköre áll:
külföldi és magyar szakemberek arra keresik a választ, hogy a különböző generációk számára hogyan adható át a történeti örökséghez kapcsolódó tudás.
A résztvevők között olyan, kertörökséggel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviseltetik magukat, mint az International National Trusts Organisation vagy az Európa Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens, de az 1895-ben alapított és a mindenkori brit uralkodó elnökölte National Trust képviselője, valamint a Portugál Történeti Kertek Szervezetének alelnöke is felszólal az eseményen.
A szakmai tanácskozással párhuzamosan diákcsoportok számára ingyenes, szervezett kert- és művészetpedagógiai programot kínálnak a szervezők,
valamint a téma iránt érdeklődő közönséget csütörtökön este a Mit tartogat a jövő? Átalakuló kertek címmel Nigel Dunnett növénydizájner előadására várják a PIM-ben. Az angol tervező azzal vált világhírűvé, hogy a kerteket és közösségi tereket új ökológiai megközelítéssel hozza létre.
A konferencia ideje alatt a Károlyi-kert kerítésén poszterkiállítás ad ízelítőt magyar és külföldi történeti kertekből, április 22-én a Föld napjára szervezett egész napos családi programon többek közt a tájépítészet alapjaival és a természet érdekességeivel lehet megismerkedni. A vadon élő orchideákról olasz nyelvű művészeti foglalkozást tart Silvia Cini, az MKA standjánál pedig virágmagültetésen lehet részt venni. A fák testbeszédének olvasásáról Lukács Zoltán kertészmérnök faápoló tart előadást, Remeczki Rita tájépítész tervező kerttörténeti sétái során pedig a Károlyi-kert történetébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. A programot a Voice&Brass fúvós kvintett kastélykertekre szabott koncertje zárja.
Nyitókép: a Károlyi-kert Budapesten. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
