Keserü Ilona 1933-ban Pécsett született, Szőnyi István tanítványa volt a budapesti Képzőművészeti Főiskola freskószakán. 1967-ben kezdett vászondomborítással foglalkozni, de díszleteket és jelmezeket is tervezett, 1974-ben a dél-franciaországi Vence-ban, a Károlyi Alapítvány művésztelepén dolgozott, 1979 és 1984 között a Szentendrei Régi Művésztelep tagja volt. A pécsi tudományegyetem rajz tanszékén tanított, 1991-2003 között tanszékvezető egyetemi tanár, a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola alapítója, azóta professor emerita az egyetemen.
1984-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1989-ben érdemes művész lett, a Kossuth-díjat 2000-ben kapta életműve elismeréséért, és a művészetoktatásban elért eredményeiért. 2007-ben Hazám-díjjal, 2009-ben Príma-díjjal tüntették ki, 2011-ben megkapta szülővárosa díszpolgári címét.
A fiatal alkotók számára létrehozott, a 21 éves korában elhunyt erdélyi festőművészről, Maticska Jenőről elnevezett elismerést Király Gábor vehette át.Király Gábor 1979-ben született Kecskeméten, előbb itt a Kandó Kálmán Művészeti Szakközépiskola grafika szakán tanult, majd az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán szerzett rajz-vizuális kommunikáció szakos, illetve a pécsi művészeti karon vizuális nevelőtanár diplomát.
A Magyar Festők Társaságának tagja, s tíz éve részt vesz a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tevékenységében. Munkáját többek között Derkovits-ösztöndíjjal és Strabag Festészeti Díjjal ismerték el. Egyéni kiállításai mellett rendszeres résztvevője az országos képzőművészeti seregszemléknek, így a Szegedi Nyári Tárlatnak és Táblaképfestészeti Biennáléknak, ez utóbbin 2012-ben elnyerte Szeged város díját.
A Reök-palotában november 3-ig látogatható Doyenek és fiatalok című tárlaton a hazai képzőművészet mesterei és 35 év alatti alkotók mintegy hetven művét csodálhatja meg a közönség.
A kiállítás egyfajta keresztmetszetet ad a mai magyar festészet törekvéseiről. A tárlat rendezőelve szerint külön-külön termekbe kerültek a fiatal és az idősebb festők alkotásai.
A kiállításon szereplő mintegy hetven festmény stilárisan rendkívül sokszínű, ugyanakkor látható, hogy a hazai kortárs piktúrában egyre jelentősebb teret nyernek a figurális irányzatok, különösen a fiatal alkotók körében. A doyenek munkáin emellett a mai napig megjelennek a neoavantgarde jegyek - fogalmazott a Reök-palota művészeti vezetője.
A tárlat rendezőelve szerint külön-külön termekbe kerültek a fiatal és az idősebb festők alkotásai. Az egymást váltogató képek érdekes lenyomatai annak, miként látják a különböző generációk ugyanazt a világot - mondta Nátyi Róbert.
A szakember szerint tapintható a különbség: a fiatalokat is a mestereket más formai, stiláris és szellem problémák érdeklik.
