Késik a Watergate-iratok közzététele

Kultpol

A konzerváláson már túl vannak

Az egyetem a Harry Ransom Humanities Research Centert bízta meg az iratok rendezésével és közzétételével. Az intézet tavalyi becslése szerint az iratok 2004 márciusában kiadásra kerülhettek volna. "A legkedvezőbb forgatókönyvet vettük alapul" - közölte Jennifer Tisdale, az intézmény szóvivője, aki szerint a dokumentumokat legkorábban kora tavasszal, valószínűleg 2005. februárjában ismerheti meg a nagyközönség.

A Texasi Egyetem 2003 tavaszán vette meg 5 millió dollárért az újságírók iratait. Köztük vannak azok a legelső interjúk alatt papírra vetett jegyzetek is, melyek végül nyomozásra indították a Washington Post munkatársait.

"Az archiválás technikai részén már túl vagyunk" - közölte Tisdale. "Ám a mutatók, indexek, jegyzékek, segédkönyvek és egyebek elkészítése még hátra van."

Steve Mielke, az intézet dokumentátora szerint az iratok hatalmas mennyisége miatt lépték túl az eredetileg tervezett határidőt. Bizonyos iratoknak már olyan rossz volt az állapota, hogy a muzeális értékű dokumentumokhoz hasonló alapossággal kellett konzerválni őket.

Woodward, aki szerkesztőként ma is a Washington Postnál dolgozik, elmondta: az egyetem vezető munkatársai "felelősségteljesen álltak hozzá a számunkra oly fontos iratok megmentéséhez".

A diákok nem is tudnak az iratokról

Bár hatalmas mennyiségű irattömegről van szó, az anyagban vannak fehér foltok. Ezek közé tartozik az informátorok személyazonossága, hiszen Bernstein és Woodward megígérték az interjúalanyoknak: nem fedik fel kilétüket. Ezeket az információkat, mint mondták, "tételenként" fogják a Központtal tudatni, de csak azután, hogy az illetők meghaltak.

Woodward nem volt hajlandó válaszolni arra kérdésre, hogy még mindig kapcsolatban áll-e a "Mély Toroknak" nevezett, a történet felgöngyölítésében kulcsszerepet játszó informátorral - vagy akár a meginterjúvoltak bármelyikével. Azt azonban közölte: nincs tudomása arról, hogy bárki komolyan ellenezné a dokumentumok napvilágra kerülését.

1973 októberében, mikor az arab-izraeli háború kis híján robbanásig hevítette a hidegháborút, Richard Nixon amerikai elnök túl részeg volt, hogy fogadja Edward Heath brit miniszterelnök telefonhívását.

Az Egyetemmel kötött szerződés értelmében Woodward és Bernstein is delegálhatott egy-egy megbízottat az iratok közzétételét felügyelő bizottságba - s mindketten saját feleségüket választották. Abban a valószínűtlen esetben, ha mindkét riporter elhalálozna, feleségük fedné fel az informátorok személyazonosságát azok halála után. "Bennük bízunk a legjobban" - indokolta döntésüket Woodward.

Stephen Reese, zsurnalizmust oktató professzor szerint az iratok rendkívül értékes forrást jelentenek a diákok számára. "Történelmi jelentőségű esetről van szó, melynek hatalmas hatása volt az újságírásra és az amerikai politikára egyaránt" - mondta a professzor a Texan Dailynek.

A Texasi Egyetem diákjai közül viszont rengetegen azt se tudják, hogy az iratok a campuson vannak. "Tök állat, hogy nekünk is van ilyen történelmi cuccunk, és bármelyik diák elolvashatja" - nyilatkozta a Watergate-iratokról Jacob Sloan újságíró-növendék.