A helyszínen tartózkodó brit régészek irakiakat képeznek ki, miközben készítik az ország teljesen új digitális térképét, hogy megvédjék az ősi helyszíneket és lelőhelyeket a folyamatosan tartó széleskörű fosztogatásoktól. A több ezer sumér palota, asszír zikkurat és bronzkori településen zajló ásatás területének védelme kiemelt fontosságú: a háború óta ugyanis nem folynak az ásatások, a régészcsoportok hazautaztak, és a közbiztonság jelenlegi szintje mellett nincs remény azok újraindulására: így a félig feltárt területek kiváló terepet jelenthetnek a fosztogatóknak. Az is komoly problémát jelent a britek szerint, hogy ezek az esetek eddig nem kaptak visszhangot: a múzeumok kifosztása a háború alatt csak egy epizódját jelentette a rablásoknak, melyek azóta sem maradtak abba.
Az English Heritage a több mint 150 éve jelenlévő brit ásatási hagyomány képviselőjeként lép fel Mezopotámiában - melynek múltjában olyan személyek is helyet kaptak, mint akár Agatha Christie és annak régész férje Sir Max Mallowan. "A helyzet kétségbeejtő a háború vége óta" mondta el Bill Blake, az English Heritage régészeti felmérő-bizottságának vezetője (aki iraki tevékenysége mellett a szomszédos Jordániában vezet nagyszabású ásatásokat) a vele készült interjúban. "Az állami irányítás gyakorlatilag összeomlott és az emberek úgy segítenek magukon ahogy tudnak. Így a régi emlékműveket építőanyagnak használják, a kincseket pedig kiássák a földből és eladják külföldre.
"Az i. e. 3000-4000 közötti periódusból származó bronzkori régészeti helyszínek az ország minden területére kiterjednek - amerre csak ellátunk, és tudomásunk szerint a legtöbb máig feltáratlan. A holdbéli hegyekhez hasonlító sírdombok felszínén csak arab temetőt találni, ám ha mélyebbre ásunk, egész a bronzkorig találunk leleteket. Most az összes ilyen helyszínt fosztogatják, így lassan minden kulturális emlék eltűnik. Irak volt a nyugati civilizáció bölcsője".
Az English Heritage a rablások megakadályozására nemzetközi kampányba kezdett, melynek során a Getty Conservation Institute és a World Monument Fund segítségével, iraki részvétellel és a legkorszerűbb technológiákkal - GPS-térképek, lézeres földmérés, műholdas képkészítés - elkészítik Irak legújabb archeológiai térképét. A munkálatok központja Jordániában van - tekintettel az Irakban a külföldieket fenyegtő veszélyre. Sok iraki régész is dolgozik az English Heritage irányítása alatt: sokan közülük Szaddám Husszein alatt Babilon rekonstrukcióján munkálkodtak, míg mások akkor munkát sem kaphattak, lévén siíta vallásúak, vagy kurdok. Most mindannyian együtt dolgoznak azért, hogy mentsék ami menthető - és újra felépítsék Irak történelmi örökségét.
A World Monument Fund szerint Irak legutóbbi régészeti felmérése során 10000 lelőhelyet állapítottak meg az országban. A mostani - digitális formában is elérhető - felmérés reményeik szerint az egész országra kiterjed majd, és valószínűleg alapossága miatt jóval több helyszínt jelenít meg, melyeket a rablások miatt valószínűleg csak így tudnak megőrizni majd az utókornak. A lelőhelyek védelme ugyanis egyelőre megoldatlan: talán majd az olasz és lengyel csapatok által kiképzett új rendőrség segíthet ebben, de ennek időpontja még ismeretlen.
Nagyon sok pusztítást okoznak persze az amerikai csapatok is, melyek bázisai sokszor túl közel vannak az ősi értékekhez. "Van egy amerikai légibázis Ur és egy másik Kirkuk mellett" - mondta el Gaetano Palumbo, a World Monument Fund helyszíni vezetője. "Mindkettő amerikai, azt hiszem. Lehetetlen felmérni, hogy ezek mekkora kárt okozhatnak." Az amerikai csapatok legnagyobb pusztításáról John Curtis számolt be, mikor az amerikai hadsereg majdnem teljesen elpusztította Babilont.
Azonban nem csak a régészeti, hanem a kulturális örökség más részei is pusztulnak. Ilyen értékeket jelentenek például a Bagdadban 19. században felépített lakóházak, melyek falait fémrudakkal erősítették meg. Ezeket most csak azért rombolják le, hogy hozzájuthassanak a falakban rejlő fémhez.
