A közönség március óta láthatja színpadon a Kalauz Jutkát. Mennyi ideig dolgoztak az előadáson?
Két éve merült fel először az ötlet, hogy létrehozzunk az ötvenes évek világával foglalkozó, humorral és zenével gazdagított előadást. Megalkotására hosszú időt hagytunk, hiszen rengeteg utánajárásra és kutatásra volt szükség, hogy autentikus hangulatot teremtsünk, arról nem is beszélve, hogy nehezen találtunk olyan színházat vagy független produkciós irodát, amely segített volna létrehozni az előadást. Végül Orlai Tibornak is bemutattuk az ötletet ? nagyon tetszett neki, és szabad utat engedett a produkciónak. Valamint helyet is talált neki, az Átrium Film-Színházban.
A tanún kívül manapság nem sok alkotás foglalkozik ezzel a korral. Az ötlet Böhm Gyuritól (a darab rendezője ? a szerk.) származik; az est, az ötvenes évek népszerű, áthangszerelt tánc- és mozgalmi dalaira, valamint filmslágereire épül. Ahhoz pedig, hogy a közönség minél pontosabb ízelítőt kaphasson a korról, a Nők Lapjából, valamint a Kincses Kalendáriumból kiemelt cikkeket, olvasói leveleket is feldolgoztunk.
Az est megvalósítása egy ?baráti vállalkozásnak? is mondható. Mennyire befolyásolja a szerepválasztását, hogy az adott előadáson kik dolgoznak?
Azon túl, hogy a darabnak jónak kell lenni és kell, hogy érdekeljen, fontos, hogy kikkel dolgozom majd együtt. Tény, hogy a Kalauz Jutka nagyon szerencsés csillagzat alatt született, hiszen Böhm Gyurival és Heilig Gáborral (zenei vezető ? a szerk.) régóta dolgozom már együtt. Rajtuk kívül az előadás látványtervezője Menczel Róbert, a jelmeztervező pedig Kemenesi Tünde, akik szintén jó barátaim, és akkor még nem is beszéltünk a fantasztikus zenekarról: Gátos Ivánról, Gátos Bálintról és Mike Zsoltról, hiszen nélkülük az est nem valósulhatott volna meg ebben a formában.
Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával mondta, hogy a színészek érzik, mikor tetszik a közönségnek a darab. Ön mit érzett?
Általában öt perc alatt kiderül, hogy a közönségnek tetszik-e az adott produkció, vagy nem. Amennyiben igen, a színész nyugodtan szárnyalhat a darabban, nem kell ?dolgoznia? azért, hogy a közönséget megnyerje. A nézők minden esetben hatnak ránk, az például nagyon rossz, amikor teljesen elzárkóznak az előadás befogadásától. Egyébként remekül éreztem magam, bár kicsit aggódtam, mert a főpróba előtt nagyon megfáztam, hangszálgyulladásom volt.
A Kalauz Jutka humoros felszíne alatt a nézők képet kaphatnak arról is, valójában milyen nehéz volt a kor emberének. Hogyan jelenítették meg ezt egy zenés est keretében?
Az elejétől kezdve kiemelt szándékunk volt, hogy a könnyedség alá azért belecsempésszük azokat a napi problémákat, melyekkel a kor embere küzdött, legyen szó akár a kitelepítésről, akár a társbérlet jelentéséről. Azt sem kellett magyarázni senkinek, mi történt, ha megjelent az a bizonyos fekete autó. Azt, hogy mennyire gyerekként kezelték az embereket, jól példázza, hogy egy egész újságcikk szólt arról, hogyan vásároljunk számunkra megfelelő cipőt ? ez is megjelenik a produkcióban. Kalauz Jutka lényegében az ötvenes évek embertípusát jeleníti meg, aki az úgynevezett ?hurráoptimizmus? szerint éli mindennapjait: bármi történjék, azt jókedvűen és lelkesen viseli.
Az est egyik központi ?szereplője? Rákosi Mátyás zsírból készült mellszobra. Mi a sorsa az előadás után?
Abban az időben nem volt szokatlan, hogy a hentesüzletek ablakában Rákosi, Sztálin vagy a Kreml zsírból elkészített másai díszelegtek. A darabban szereplő szobor eredetiéből egy szobrászlány negatívot készített, és bele töltötte a folyékony zsírt, aztán lefagyasztotta. A szobrot minden előadás után rászorulók kapják meg, hajléktalanoknak viszik el.
A Kalauz Jutka mellett az Orlai Produkciós Iroda másik sikerdarabjában, a Kramer kontra Kramerben is játszik. Miben láthatja még a közönség?
Játszom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Ray Cooney Család ellen nincs orvosság című darabjában, a Karinthy Színházban pedig Jane Austen klasszikusában, a Büszkeség és balítéletben láthatnak. Most legyek én is ?hurráoptimista?? Bízom abban, hogy a jövőben szép és jó feladatok fognak megtalálni.
