A Gogol azonos című kisregényéből készült, Bodó Viktor rendezte, Keresztes Tamás előadásában látható Egy őrült naplója a Katona József Színház, a Füge Produkció, az Orlai Produkciós Iroda és a szegedi Maszk Egyesület koprodukciójában jött létre, bemutatója a Thealter Nemzetközi Színházi Fesztiválon volt. Ez az együttműködés páratlan a hazai színházi világban, hiszen az ország egyik vezető kőszínháza és legjelentősebb magánszínháza, a független szcéna fontos képviselői vettek benne részt.
A monodráma színészt próbáló feladat, a pálya csúcsa. Aki egyedül áll a színpadon, partnerek nélkül, lelkileg, fizikailag és színésztechnikailag is egészen máshonnan merít magából. Az a személyesség, ami őt a darabhoz fűzi, egészen egyedülálló őszinteséggé alakul.
Számtalan kritika és nézői visszajelzés tanúskodik arról, hogy az Egy őrült naplója a 21. századi magyar színháztörténet egyik megkerülhetetlen alkotása,
Keresztes Tamás pedig elnyerte méltó helyét a legnagyobbak között. Nem csupán az a lenyűgöző, ahogy pétervári kishivatalnokká lényegül át, hanem az is, ahogy az előadás alatt felvett zajokból és zörejekből, azokat valós időben egymásra keverve teremti meg Popriscsin különös világát.
Az alakításért Keresztes Tamás a Thealteren elnyerte a kritikusok díját, a Mastercardtól pedig az év színházművészének járó díjat. A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazata alapján megkapta a legjobb férfialakítás díját, a MOST Feszt zsűrije pedig a legjobb alakítás díjával, valamint a díszletért és a zenei anyag megalkotásáért különdíjjal ismerte el, az előadás pedig megkapta a legjobb monodráma díját.
Az Egy őrült naplóját meghívták Kolozsvár, Temesvár, Várna, Szófia, Pilsen, Pozsony, Kielce, Sepsiszentgyörgy, Thesszaloniki jelentős nemzetközi fesztiváljaira, és hatalmas sikerrel vendégszerepelt az előadás 2018-ban Szentpéterváron, abban a városban, ahol Gogol elbeszélése játszódik.
Keresztes Tamás egy interjúban így fogalmazott: „Az Egy őrült naplójának a legfőbb gondolata számomra, hogy milyen bizalmatlanul és előítélettel kommunikál, néz egymásra manapság az utca embere. Ha valakit képesek vagyunk szeretni és megfogni a kezét, azt nem veszítjük el, és már vele együtt foghatjuk meg egy újabb másik kezét. Ha azt veszem, ez egy nagyon keresztényi gondolat. Gogol művének az alapfelvetése, hogy mi történik azzal az emberrel, akitől megvonják a bizalmat sugárzó tekintetet. Az az ember elkezd összeesküvés-elméleteket gyártani, elméletek mentén kénytelenek megfogalmazni magának a világot emberi érintkezés nélkül.”
Képek forrása: Orlai Produkciós Iroda
