Kettős indentitás és művészet
Amrita Sher-Gil bár magyar gyökereket is tükrözte művészetében, főként Indiában szeretett alkotni. ?Vajon miért tekintjük érdekesnek Amrita Sher-Gil művészetét és személyét?? ? tette fel a kérdést előadásában Keserü Katalin művészettörténész: azért foglalkozunk vele, mert Magyarországon született vagy, mert egy távoli földrésszel szövi szorosabbra a kapcsolatunk? Esetleg kettős identitása az érdekes?
Ha választ nem is kaphatott a hallgatóság az Magyar Művészeti Akadémia konferenciájának második napján ezekre a kérdésekre, alapvető gondolatokat, amelyek segítségével véleményt formálhat mindenképp.
?Amrita Sher-Gil művészetével kevés hazai szakirodalom foglalkozik, főleg angol nyelvű írásokat találunk róla. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a fő alkotói korszakát jelentő nyolc évet, 35 és 41 éves kora között Indiában töltötte? ? fejtette ki Keserü Katalin. Az ELTE Művészettörténeti Intézetének tanára hangsúlyozta: Amrita nem kapcsolódott alkotóként sem a magyar nőművészethez, sem az általános művészeti élethez, miközben Indiában ikonná vált, és a független, modern India előkészítőjét tisztelték benne.
?Amrita saját döntése alapján Indiában kívánt festővé válni: művészetében megjelentek magyar vonatkozások, illetve a modern francia festészet jellemzői is. A magyar hatásokról egyébként nagybátyja, a híres India-kutató Baktay Ervin tartott előadásokat a keleti országban? ? magyarázta Keserü Katalin, aki kitért a festőnő művészetében fellelhető Gauguin-hatásra is.
?A francia művész elemeit is használta, és a francia iskola festőnövendékei között egyedül ő vonzódott a nem európai testet interpretáló Gauguin-hez: ez mindenképp figyelemre méltó, és valószínűleg a saját eurázsiai testi identitásának felismeréséhez köthető? ? mondta el Keserü Katalin, aki úgy véli Amrita új irányt teremtett azzal, hogy önmagát merészelte nem kifejezetten esztétikusan ábrázolni, olyan női személyként, amelyhez az addigi női portrék tekintetében nem voltak hozzászokva.
Amrita édesapjának portréját kívánta szóban megfesteni Pap Ágnes történész, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa: Umrao Singh Sher-Gil 18 éves korában nősült először, első feleségét azonban, akitől négy gyermeke született, korán elvesztette. Gottesmann Marie Antoinette, aki Baktay Ervin testvére volt, egy londoni útja során jelentkezett Bamba hercegnő hirdetésére társalkodónőnek, aki visszakíséri Indiába. Így jutott el a keleti országba, ahol találkozott későbbi férjével Umrao Singh Sher-Gillel.
Az indiai-magyar pár 1912-ben érkezett Magyarországra, egy akkoriban megjelent róluk szóló cikk szerint Marie-Antoinette honvágya vezette őket hazánkba. Itt aztán az indiai úr hosszas levélváltásba kezdett a kor híres színésznőjével: ?Jászai Mari Pásztor Árpád Szavitri című darabjában szerepelt, itt figyelt fel rá Umrao. A színésznő valószínű Marie-Antoinette családjának régi ismerőse lehetett, ahogy arra a férj, illetve a feleség neki írt leveleiből következtethetünk? ? mondta el Pap Ágnes. Az első világháború aztán megváltoztatta a család életét: Umraot aggasztotta a pusztító gépek, fegyverek megjelenése, és nem értette, hogy a harcokban miért nincs helye a szemtől-szembe küzdelemnek, és a személyes bátorságnak.
A család 1921-ben utazott vissza Indiába, majd később a két lány és édesanyja Olaszországba költözött. ?Baktay Ervin, aki később Amrita művészetét is figyelemmel kísérte, Umrito Hajnal lánya című könyvéhez írt előszót: ebben köszönetet mondott, amiért megismerte a kelet szellemének e gyöngyszemeit, és bepillanthatott a hindu gondolatok mögé, amely nélkül lehetetlen tolmácsolni ezt a kultúrát? ? idézte Pap Ágnes.