Az eseményt a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykarának műsora nyitotta meg, akik négy magyar népdalt adtak elő a közönségnek Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy vezényletével. Miután az utolsó hangok is elcsendesedtek, elkezdődött az előadások sora, melyekben az éneklés fontosságáról és a napi kulturális tevékenységek közé emelésére irányuló törekvésekről esett szó.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere már beszédének kezdetén hangsúlyozta: nem a kötelező énekórák bevezetéséről van szó. ?Nem azért vagyunk itt, hogy növeljük a diákok iskolával járó terheit, hanem azért, hogy csökkentsük, illetve adjunk plusz erőforrást, amellyel a meglévő terheket könnyebben lehet viselni? ? mondta a miniszter. Balog Zoltán az éneklés jelentőségét hangsúlyozta a tanárképzésben, a tanárok és óvónők továbbképzésében, az iskolákban és a zeneiskolákban. A pályázatnak köszönhetően, melyet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával februárban írtak ki, hatvan új iskolai kórus alakult meg. A 100 millió forintos kerettel kiírt pályázat az új kórusok közül 57-et, a már meglévők közül pedig 222-t támogat. Tantermek, felszereltségbeli adottságok, hangszerek, tanteremméretek, mozgásra való alkalmasság, lejátszóeszköz, CD-tár, internet-hozzáférés, projektor ? ezekre lehetett pályázni, ugyanis országszerte nagyon különböző ezeknek az ellátottsága az iskolákban.
Az óvónők képzésében is nagyobb hangsúlyt fektetnének a továbbiakban az éneklésre. Ahogy a miniszter is hangsúlyozta: a világban egyedülálló módon itthon hároméves kortól minden Magyarországon született gyermeknek lehetősége van óvodába járni, ami szintén óriási lehetőség az ének és a zene megszerettetésére. A mindennapos éneklésnek ezen túl az új Nemzeti alaptanterv is nagyobb teret fog adni: jelenleg még vita folyik a 8+1 helyett az 1+8 osztályos általános iskola bevezetéséről, melyben az első három évben az írás, az olvasás, a számtan, a beszéd és az ének kapná a főszerepet a közismereti tantárgyak helyett. ?Így az iskola elején lenne három nyugodt év, mely idő alatt elsősorban a készségekre lehetne koncentrálni, majd ezekkel a képességekkel felszerelkezve a diákok negyedik osztálytól már bele tudnák vetni magukat a konkrét információkra épülő tudás megszerzésébe? ? mutatott rá a miniszter.
Mindezeken túl nemzetközi szövetségesei is vannak a mindennapos éneklést célul kitűző programnak. ?Az ENSZ Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tavaly év végén a népzenei örökség Kodály-módszer szerinti megőrzését felvette az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára? ? mondta Balog Zoltán. Az erről szóló hivatalos dokumentumot a konferencián adta át Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke és Balog Zoltán a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet képviselőjének, Ittzés Mihálynak. A miniszter beszéde végén hozzátette: 2018-ban milliárdos nagyságrendű forrással két-hároméves program indul a magyar zeneiskolák hangszerállományának megújítására.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a konferencián beszélt az Operakaland nevű programról, melynek lényege az ország minden csücskéből felhozni a gyermekeket a fővárosba és operaélményhez juttatni őket, az előadás után pedig múzeumpedagógiai foglalkozás keretében megismertetni őket egy országos múzeummal is. Az államtitkár kiemelte még azt a programot is, melynek köszönhetően 300 ezren jutnak hozzá a Filmharmonikusok koncertjén keresztül minőségi koncertélményhez.
A Mindennapos Éneklés Munkacsoport alapvető céljai között a kóruspályázat, valamint a pedagógusok továbbképzése mellett szerepel még a repertoárgondozás is. Ennek értelmében a cél a magyar dalok megismertetése a diákokkal, hogy ezeket akár az iskolai kirándulásokon, a tábortűznél is együtt énekelhessék. A repertoár kibővítésének érdekében az iskolák kapnak egy Mindennapi énekeink című kiadványt, mely Kodály Zoltán születésnapjáig minden intézményhez ingyenesen jut el. ?A teljes társadalmi megújulásban, egy európai középállamhoz és ezeréves államiságunkhoz illő magyar nemzeti identitás megerősítésében, az élet különböző területein szerzett sikerélményben, a pozitív világlátásban, a céltudatosságban, a testi-lelki egészség megteremtésében kiemelkedő szerepe van a zenei élményeknek? ? foglalta össze a Kodály-program lényegét az államtitkár.
Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke és a Mindennapos Éneklés Munkacsoport tagja összefoglalta a fent elmondottakat, kiemelve a kórustevékenység védett sávba helyezését az oktatásban. Hozzátette, hogy akkreditáció előtt áll a Kodály Intézet és a Zeneakadémia által szervezett, pedagógusoknak szóló ének-zenei továbbképzési program is.
Révy Orsolya
Fotó: Csákvári Zsigmond
