Feszült csend és figyelem lesz úrrá a tömegen, ahogyan az utolsó vendég is megérkezik a Lónyay–Hatvany-villában található Aranybástya Étterem rendezvénytermébe. Egy kicsit még tart a fészkelődés, majd elkezdődik a Fine Art Hungary – Az év műtárgya 2022 programsorozat díjátadója.

Egy olyan ceremónia, amelynek szellemisége teljes mértékben illeszkedik ehhez a lélegzetelállító panorámájú, török korban épült helyszínhez. A még áprilisban Az értéktartás lehetőségei az értékvesztés világában címen indult programsorozat a törökbálinti Gallery MAX-ban vette kezdetét, majd folytatódott a nyári időszakban is a Balatonföldvári Kilátó galériájában. Ekkora a 115 benevezett alkotásból kiválasztott 24-et láthatta a közönség. Most, a programsorozat záró etapján rendkívül nagy az érdeklődés, ki került a top 10-be.

Ez pedig örömteli, és bizakodásra ad okot a Fine Art Hungary – Az év műtárgya projekt továbbélését illetően, amelyben egy szakértői testület gondos válogatásának köszönhetően  csakis magas alkotói minőséget képviselő, művészi és gazdasági értelemben is időtálló értéket képviselő munkák kaphattak helyet. Ennek a hosszú útnak mintegy utolsó próbatételeként hirdetnek győztest szobor és kép kategóriában. Hogy kiket? A díjátadó végén kiderül.

A fények kialszanak, minden elsötétül, majd újra kék fényárban úszik, a félkör alakú pódiumra pedig elsőként Szucsik József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető tanára, a szakértői testület elnöke lép fel. A Munkácsy Mihály-díjas alkotó a megnyitóbeszédében először a helyszín emblematikusságát emeli ki. Elmondása szerint az eredetileg Ybl Miklós által tervezett villa több okból is jelképes. „Megidézi jelen korunk számára is a kulturális, művészeti, eszmei és tárgyi értékek fontosságát” – hangsúlyozza, majd hozzáteszi: „Mindezekkel együtt a befogadásra irányuló megértő nyitottság és a támogató partnerség szükségességére is ráirányítja figyelmünket.”

Ebben a lebombázott, lebontott, ám újjáépített és mára felújított villában került sor az eredményhirdetésre, az év műtárgya díjátadójára, egy olyan ünnepségre, amelynek az Artotek online alkotóművészeti platform biztosít helyet. Szurcsik József szerint az egy éve indult weboldal látogatottságából kitűnik, hogy sokak számára fontos igény, szemlélet kapott fórumot. A szakember úgy véli, ezzel a kortárs magyar képzőművészek, valamint a művészet iránt fogékony érdeklődők, az értékeket kereső közönség összekapcsolása valósulhat meg, mű és közönsége egymásra találhat.

A most pályázók zömét a tavaly megalakult Fine Art Hungary top 100 művészkör tagjai alkották. A listát egy független szakmai csapat állította össze az oldal digitális felületén. A platformon kategória, téma, stílus, jelenlegi hely, ár, méret szerint kereshet bárki az alkotások között, de rövid leírásokat is olvashat az alkotókról. A cél, miszerint a képzőművészet eljusson a közönséghez, az elmúlt egy évben sem változott. Szurcsik József szerint „az Artotek ezután is azon munkálkodik, hogy minél többen ismerjék meg a kvalitásos és professzionális alkotóművészek szakmai teljesítményét, továbbá segítse az érdeklődőket és a vásárlókat, valamint segítse a művészek alkotásainak forgalmazását és a műtárgyak eladását is”.  

Kiemelte, hogy a honlapra látogatók hamar felismerték az Artotek közvetítő erejét, a magyar képzőművészet sokszínűségét, gazdagságát. „A visszajelzések alapján elmondható: a hivatásos és kvalitásos alkotók kicsit részletesebb bemutatkozása ezen az internetes platformon nagyon sikeres volt. Az összegyűjtött szakmai életrajzoknak, bemutatkozásoknak köszönhetően a közönség megismerhette a művészek pályafutását, kiállításaikról, díjaikról tájékozódhattak” – zárta gondolatait a szakértői testület elnöke.

A következőkben a testület további, meghívott tagjait szólítják: Baráth Fábián szobrászművészt, dr. Balogh Péter ügyvédet, műgyűjtőt, az Amadeus Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnökét és Völgyi Miklós műgyűjtőt. A szakértők olyan feltett kérdésekre válaszolnak, mint hogy mennyire ismerjük a hazai magyar kortárs alkotókat vagy hogy hol van a magyar képzőművészek helye a magyar társadalomban, közéletben. Szurcsik József szerint a művész indikátor, jelenségekre hívja fel a figyelmet munkájával, társadalmi, ökológiai, világméretű kérdéseket taglaló viszonyrendszereket is vizsgál, és nem tud kibújni abból a korból, amiben él.

A tagok rövid bemutatása után dr. Kriza Zsigmond, az Artotek.hu művészeti portál és a Fine Art Hungary programalapító igazgatója lép a mikrofonhoz. Beszédében hangsúlyozza, hogy „a Fine Art Hungary programnak az a feladata, hogy közvetítse, megmutassa mindazt az értéket, amit a magyar képzőművészet színe-java, különösen a  Fine Art Hungary top 100 művészköre alkot, létrehoz és megmutat nekünk”. „Az értéktartás lehetőségei az értékvesztés világában” –  így szól a programsorozat mottója. Ahány alkotó, annyiféle téma, gondolhatnánk, ám nem így történt. „Különös meglepetés volt a számomra, hogy a kiválasztott tíz rövid listás csúcsalkotásból hét egy irányba mutatott, a bolygó és a természeti környezet védelme irányába” – mondta Kriza. Szerinte a Fine Art Hungary művészei nemcsak napjaink és a közeljövő, hanem a XXI. század legfontosabb kérdésére irányítják rá a figyelmünket.

Az est fénypontjaként végre elérkezik a várva várt pillanat, nyertest hirdetnek. Kép kategóriában Richter Sára: Sóhaj, Ferenczy Zsolt: Sötét anyag, Zoltai Bea: Szüntelenül átrendeződő egymásért mozdulás, Verebics Ágnes: Globeface és Kondor Attila: Könyvtár című alkotásai közül. Szobor kategóriában Csurgai Ferenc: Útvesztő, Farkas Zsófi:  Kürt, Gálhidy Péter: Fekete dér, Polgár Botond: Pártorzó, Farkas Ádám: Csigaív III. plasztikái szállhatnak versenybe.

Kriza Zsigmond hozza is már a borítékokat, kibontják, majd felolvassák a két győztest: Verebics Ágnes és Polgár Botond nevét.

A két kitüntetett alkotó az oklevél mellé Dorogi János Ars naturae című kisplasztikáját is átveheti. Pezsgőbontás, koccintás, gratulációk zárják a ünnepi eseményt.

Takács Fábián

Fotó: Kultúra.hu/Beliczay László