Szabó Magda műveit próba elé állította az idő. Bebizonyosodott: munkái évek után sem veszítettek értékükből és aktualitásukból ? mondta el október 5-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Az írónő alkotásai a lélek ajtajait feszegetik, társadalmi problémákat mutatnak be, és mindeközben magyar helyszíneken, magyar történelmi háttérbe ágyazva játszódnak magyar szereplőkkel ? fogalmazta meg az államtitkár, hangsúlyozva: mindemellett Szabó Magda önmagát is belecsempészte a regényeibe. Így az olvasók nemcsak műveinek, hanem a szerzőnek is rajongóivá váltak. Hoppál Péter hozzátette: az sem véletlen, hogy az írónő műveit már életében játszották a színházak, és az Abigélt máig rajongásig szereti a közönség.
Ezt a nagy rajongást mutatja az is, hogy Abigél című musical a 250. előadásához érkezett október 5-én. Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta: ez a nap kettős ünnep, hiszen elérkezett az írónő születésének 100. évfordulója és a regényéből készült darab 250. előadása. Az ünnepi előadásra Nyíregyházáról érkeztek diákok, ezzel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: fontos számukra, hogy a darabokat eljuttassák a vidéki iskolás közönséghez is, ezért már számos városba vitték el az Abigél című produkciót is.
A Budapesti Operettszínház méltán lehet büszke arra, hogy még az írónő életében sikerült elnyernie engedélyét egyik legsikeresebb műve, az Abigél megzenésítéséhez. Bár a 2008. március 27-i premiert már sajnos nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével féltőn óvják, gondozzák, töretlen sikerrel játsszák a produkciót. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta.
Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult. A ?kálvinista Róma? puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.
Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a ?tilalmak erdejében élni?. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az ünnepi előadás mellett egy ahhoz kapcsolódó tárlattal is készült az Operettszínház Szabó Magda születésének 100. évfordulójára. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködve hozták létre. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a tárlatot megnyitva arról is beszélt, hogy a PIM-ben látható kiállítás is jelzi a mű kultikus jellegét, hiszen van egy doboz, melybe üzenetet lehet hagyni Abigélnek, és az elmúlt néhány hónap alatt már többszáz üzenet érkezett a számára.
Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott, majd 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követték egymást prózai alkotásai. A Freskó és Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek voltak: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása.
Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat. Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala és az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
