Ki volt Ráby, Jókai rabja?
Jókai Mór születésének bicentenáriumán helytörténeti tárlat eleveníti fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. A kiállítás november 26-án nyílik a szentendrei Ferenczy Múzeumban.
Idén országos esemény Jókai Mór (1825–1904) születésének 200. évfordulója. A nagy magyar mesemondó 1879-ben jelentette meg Rab Ráby című regényét, melynek 18. századi története Szentendrén játszódik. Ráby Mátyás kalandjai részben megtörténtek, de Jókai nélkül megmaradt volna a levéltári akták zűrös figurájának és legfeljebb egy külföldön megjelent önéletrajzi könyv szerzőjének.
Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba, de az kevésbé ismert, hogy a főszereplő egyáltalán nem Jókai fantáziájának teremtménye. Ráby 1797-ben kiadott önéletírásának és a temérdek levéltári iratnak köszönhetően tudjuk, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, és állítólag volt egy háza is Szentendrén… De mi igaz ebből?
Kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át – megtoldva számos izgalmas mellékszállal, jókora adag humorral, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját. A tárlat a „Ráby-történet” egyes epizódjait világítja meg, három nézőpontból. Bemutatja az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat, és természetesen a Jókai-féle változatot is. A hármas interpretáció révén a közönség árnyaltabb képet kap Ráby Mátyás történetéről.
A tárlaton látható lesz az úgynevezett „Ráby-láda”, korabeli fegyverek, pénzérmék, megelevenednek Ráby szentendrei évei, a pesti Vármegyeháza börtönében eltöltött időszaka és külföldre szökése. Jókai Mór néhány személyes relikviája is szerepet kap a kiállításban, emellett a Rab Ráby első kiadását és Ráby Önéletírásának eredeti könyvét is megtekinthetik a látogatók.
A kiállítás nem csupán történeti és irodalmi síkon reflektál Ráby történetére, hanem képzőművészeti műalkotások segítségével is felidéz egy klasszikussá vált motívumot, a Ráby-házat. Az 1786-ban emelt épület a 20. század során bekerült a szentendrei művészet őstémái közé, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is, többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József és Balogh László képeiből.
A kiállítás feltárja, hogy Ráby Mátyás miért is jöhetett Szentendrére 1784-ben, kié volt a Ráby-ház, miért írta meg feljelentéseit, kikkel hadakozott Szentendrén, milyenek voltak börtönévei a pesti vármegyeházán, és miként próbálta könyvét külföldön – állítólag Strasbourgban – kiadni.
A kiállítás 2025. november 27-től 2026. május 31-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható 10 és 18 óra között a Ferenczy Múzeumban.