Kiállítás a 120 éves Dugonics Társaságról
(MTI) ? A Dugonics András piarista szerzetes, író, egyetemi tanár nevét viselő társaságot 1892. február 28-án szegedi írók, tudósok, közéleti szereplők hozták létre afféle helyi akadémiaként? ? mondta Péter László irodalomtörténész az április 4-éig látható tárlat megnyitóján.
A tudományos és szépirodalmi szakosztállyal működő társaság alapításában harmincnyolcan vettek részt, a rendes tagok létszámát kezdetben negyven főben maximálták. Taggá válásakor a jelöltek székfoglalót tartottak ? emlékeztetett a szegedi egyetem professor emeritusa.
A szervezet kiadványaival, felolvasóüléseivel hosszú éveken át fontos szerepet töltött be a város közművelődési életében. A felolvasóüléseken ? melyeket Szeged mellett a környező tanyavilágban és településeken is megszerveztek ? vendég volt többek között Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Tamási Áron, Hermann Ottó. A társaság pártolta a pályakezdő költők, írók munkáját is, így segítette a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma és tagjai, köztük Radnóti Miklós bemutatkozását.
1948-tól a hatalom szemében gyanús társaság kénytelen volt szüneteltetni működését, 1952-ben pedig a belügyminiszter több más egyesülethez hasonlóan feloszlatta a szervezetet, a társaságot 1991-ben alapították újjá lelkes lokálpatrióták. A Dugonics Társaság 120 éves történetét bemutató kiállítást a Somogyi-könyvtár saját anyagából és magángyűjtemények ritkaságaiból állította össze.
A korabeli évkönyvek, értesítők és kiadványok mellett a többi között kéziratos Móra-levél, 1916-os alapszabályzat, tagnévsor, kiadványok, székfoglaló előadások anyagai idézik föl a Dugonics Társaság szellemi életének két háború közötti pezsgését. Utóbbi dokumentumok az 1921-ben taggá választott Becsy István egyetemi tanár hagyatékából valók, amelyet unokája, Szónoky Miklós geológus, nyugalmazott egyetemi tanár ? maga is tagja a társaságnak ? őrzött meg az utókor számára.
A Dugonics Társaság archívumából került a közönség elé a Dugonics-díj kisplasztika, Kligl Sándor alkotása, a centenáriumi érem, valamint két nyomdai ólomnegatív, amelyek Kopasz Márta metszetei után készültek. Egyikük a társaság újraindításában oroszlánrészt vállaló Turay Gézát ábrázoló ex libris, a másik a meghívók fejlécén látható grafika sokszorosítására szolgál.