Építészként indult, Makovecz Imre tanítványaként, de filmdíszletek, közük a Bódy Gábor által rendezett Psyché tervezésével tett szert hírnévre az 1980-as években. Több évtizedes díszlettervezői pályafutása alatt – többek között – olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál (Szerencsés Dániel), Enyedi Ildikó (A bűvös vadász) vagy Szabó István (A napfény íze).
„Építészként azt gondoltam, hogy ha egy korlát elindul valahonnan, akkor meg is kell érkeznie – díszlettervezőként megtanultam, hogy el is fogyhat középen, eltűnhet a sötétben, belepheti a köd, akár megeheti a rozsda…” – mondta egy interjúban. Közben – a rendszerváltás idején – sikeres képzőművésszé is vált, aki a Műcsarnok mellett kiállított Berlinben, Szöulban, Chicagóban és New Yorkban.
Az 1990-es évektől kezdve dizájnerként is ismertté vált a neve: nemzetközi hírű konceptdizájn bútorkollekciókat tervezett és állított ki Londonban Megyesi Zsuzsával. Az enteriőrök, éttermek és bárok mellett olyan nagy jelentőségű történelmi múzeumok kialakítását álmodta meg, mint a Terror Háza vagy a Sorsok Háza. Előbbiért megkapta a Kossuth-díjat 2002-ben.
Stílusának legjellemzőbb jegyei a lehengerlően drámai összhatás, a meglepően váratlan térhasználat, az indusztriális fémfelületek, a rendszeresen visszatérő szimmetrikus rendezés, a talált történeti (mű)tárgyak, relikviák beemelése és a fel-felbukkanó misztikus szimbolizmus.
Termékeny alkotóként a világ számos pontján dolgozott, a torinói és a bécsi operától a Londonban forgatott Bel Ami nemzetközi filmprodukcióig, de közben Budapesten is mindvégig aktív maradt. Belsőépítészként ugyanúgy tervezett ikonikus éttermet (Tom George), luxus lakóházat (Castrum) és irodaépületet (Market 6.0), mint magánlakást, köztük Aczél György egykori Szent István parki, tetőteraszos rezidenciájának átépítését és saját elvarázsolt lakóbirodalmát egy lerobbant gyártelep indusztriális tömbjében.
Különleges, misztikumra fogékony látásmódját és művészeti ágakon átívelő jellegzetes kifejezésmódját mutatja be az AttilaFK / art, architecture, design című „életműkönyv”, ami rendhagyó kialakításával, ezüst táblák közé zárt fekete testével nemcsak feltárja F. Kovács szerteágazó univerzumát és tervezői gondolkodásmódját, de maga is művészkönyvként válik az életmű részévé.
A Kieselbach Galéria szeptember 8. és 16. között látogatható kiállítása – a frissen megjelent kötethez kapcsolódva – izgalmas szegmenseit villantja fel annak a művészeti munkásságnak, amelynek esszenciája felvonul a könyv lapjain is.
Nyitókép: F. Kovács Attila: Apokalipszis lovasa, részlet az Új világ született – 1914–1922 című kiállításból, Várkert Bazár, 2015–2016, kurátor: Schmidt Mária. Fotó: Barbay Csaba
