A Hadifogoly magyarok a nagy háborúban ? Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig címet viselő nemzetközi multimédiás vándorkiállítást szervező Külső Magyarok Kft. vezetője, Margittai Gábor az MTI-nek elmondta: teljes képet kívánnak adni az első világháborús hadifogságról. A fogságba esésről, a hadifoglyokkal szemben elkövetett háborús bűnökről, emellett a hétköznapi életet is bemutatják, a posta működésétől a járványok terjedésén át a temetkezésig, a vallási életig.
Margittai Gábor kiemelte, hogy sokan nem is tudják, de az Osztrák?Magyar Monarchia legnagyobb hadifogolytáborai az egykori Magyar Királyság területén voltak. Azt is szerették volna bemutatni, hogy a magyarországi hadifogolytáborok is ?rossz helyek? voltak: többek között a tömegesség miatt Esztergom?Kenyérmezőn, Ostffyasszonyfán is ugyanúgy járványok dúltak, mint másutt.
Elsősorban korabeli fotóanyagokat ? többségében családi gyűjteményekből származó ? eredeti tárgyakat, dokumentumokat állítanak ki, de ezen felül multimédiás anyagok is lesznek, melyekben a hadifogságot túlélők leszármazottaival készített interjúkat, valamint az ostffyasszonyfai hadifogolytáborról készített riportot láthatnak az érdeklődők. Mindemellett komoly képzőművészeti része is van a kiállításnak ? mutatott rá a kutató, hozzátéve: vannak, akik nagy nevek lehettek volna, ha a hadifogság nem töri derékba karrierjüket. Ezen művészek tiszteletére az ő hadifogságban készült műalkotásaik reprodukcióit is kiállítják.
A 20. század a ?táborok évszázada volt? ? fogalmazott Margittai Gábor, hozzátéve: ennek ?nyitányát? jelentették az első világháborús táborok, de a kiállításon kitekintenek a gulágra, a megsemmisítő táborokra, náci táborokra is. Ezzel együtt viszont leszögezte: az első világháborús hadifogság, az ottani hősök ?méltánytalanul? háttérbe vannak szorítva, ezért is választották a ?Gyóni-mottót?: ?nem hős halott, csak szürke rab?.
A kiállítás sajtóanyagában alkotótársával, Major Anitával kiemelték: a Kárpát-medence magyarságában kevés olyan család van, amelyiket ne érintette volna a fogság valamilyen formája. Céljuk a történelmi Magyarországon működtetett osztrák?magyar fogolytáborok történetének, problémáinak feldolgozása ? Ostffyasszonyfától Kenyérmezőn át a hírhedt csóti leszerelőtáborig, amelynek területén ? mint írták ? ?saját katonáink likvidálása is folyt?.
Megközelítésük ?ember- és sorsközpontú?: 18 fogolysorson keresztül mutatják be, mit jelentett lágerlakónak lenni a ?nagy háborúban?. Az idén száz éve halott Gyóni Géza költőtől egyszerű közlegényekig, neves festőművészektől az 1956-os forradalom miniszterelnökéig.
Csak a cári Oroszország fogolytáboraiban kétmillió 110 ezer osztrák?magyar katona raboskodott, közülük mintegy 500-600 ezer volt magyar. Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar hadifogoly: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba. A háború egyik legnagyobb vesztesének, Magyarországnak a demográfiai viszonyait átrajzoló hadifogolykérdés mégis mostanáig ?mostoha területe? volt a kutatásoknak és emlékezeti kultúrának.
A magyar történelem szomorú és kissé elfeledett része az, hogy mi történt a magyar hadifoglyokkal az első világháborúban és utána ? mondta Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a tárlat megnyitóján.
Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: ez a mostani kiállítás azért is értékes, mert a nagy háború talán legmegrendítőbb és legtöbbeket érintő fejezetét mutatja be konkrét emberi sorsokon, személyes történeteken keresztül.
A konkrét embereket és sorsokat középpontba állító tárlat korabeli fotók, használati tárgyak, dokumentumok, személyes levelezések segítségével élményszerűen és izgalmasan nyújt átfogó képet a hadifogság teljes témaköréről, többek között a táborok mindennapjairól, a fogolyművészetről, a fogva tartó országok hadifoglyokhoz való viszonyulásáról, valamint a táboron kívüli világ és a fogvatartottak kapcsolatáról ? mondta.
Hammerstein Judit kiemelte: annak ellenére, hogy több mint három éve tart az első világháború centenáriumi megemlékezéssorozata, újra és újra azzal kell szembesülni, hogy a világháború történetének számos fejezete méltatlanul kevés figyelemben részesült. ?Még ma is keveset tudunk a száz évvel ezelőtti események legtágabb értelemben vett kulturális kontextusáról, egyes társadalomtörténeti és szociális vonatkozásairól vagy olyan kérdésekről, mint amilyen a hadifoglyok ügye is? ? emelte ki.
?Nyugodtan mondhatjuk, hogy a hadifogság egész nemzedékek számára vált tragikus élménnyé, amelyet a magyarok számára csak tetézett a történelmi Magyarország megcsonkításának drámai következménye? ? fűzte hozzá Hammerstein Judit. Úgy vélte: a hadifogságba esést gyakran kísérő rosszallás, gyanakvás hozzájárulhatott ahhoz, hogy a téma ?lelkileg is feldolgozatlan maradt és háttérbe szorult?.
Major Anita, a vándorkiállítást összeállító és szervező Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. munkatársa, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy vállalkozásuk célja a trianoni események után határon túlra szakad magyar kisebbségek történeteinek felderítése, dokumentálása. ?Margittai Gáborral kétszemélyes kutatóexpedícióink során a Kárpát-medencét járva, és időnként egzotikusabb vidékekre is kalandozva nyomozunk elfeledett, feltáratlan vagy elhallgatott történetek után, hogy a jövő nemzedékeinek már pontosabb képe legyen a múltunkról? ? mutatott rá, hozzátéve, hogy ennek érdekében egymásra épülő könyvek, filmek és vándorkiállítások segítségével igyekeznek minél több korosztályt megszólítani.
Kiemelte: a kiállítás az embert állítja középpontba, ?rendes kerékvágásukból kibillentett sorsokat? bemutatva. ?Nem enciklopédikus ismereteket kívánunk nyújtani, de kronologikus áttekintéssel és tematikus rendben igyekeztünk felsorakoztatni a nagy háború minden földrészre kiterjedő magyar hadifogságának fontosabb fejezeteit? ? fűzte hozzá.
A Budapesten január 28-ig látogatható tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A vándorkiállítás fővédnöke Áder János köztársasági elnök.
Forrás: MTI
