Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nevezetes szolnoki csatája elevenedett meg katonai hagyományőrző szervezetek bemutatóján szombaton a Tisza-parti városban; a több mint másfélszáz magyar, illetve külföldi gyalogos, tüzér és lovas katona puskaropogás, valamint ágyúdörgés közepette mutatta be az ütközet mozzanatait.
A történelmi hitelességgel korhű felszerelésben és eszközökkel felidézett csatára Szolnok belvárosában a Tisza-parti sétány előtti ártéri területen került sor. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszédében többek között a katonai hagyományőrzés jelentőségét méltatta. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy ezúttal az időjárás is hozzájárult a történelmi hitelesség fokozásához, miután akárcsak most, a csata napján is esett az eső. A folyamatos esőben az idén mintegy kétszázan kísérték figyelemmel a hadijátékot, a látottakról hadtörténész tájékoztatta a közönséget.
Damjanich és Vécsey tábornok vezette honvédseregek a Szolnokot megszállva tartó császári Karger-dandár ellen 1849 tavaszán indítottak erőteljes támadást. A két oldalról csatába induló magyarok ágyúrohama a vasúti indóháznál törte meg az ellenállást. Az ütközet végén a honvédek a Zagyvába szorították az ellenséget, és közülük számos hadifoglyot ejtettek. A szolnoki csata jelentősége elsősorban abban állt, hogy bebizonyosodott: a frissen szervezett zászlóaljakból felállított magyar sereg hazafias lelkesedése és elszántsága többet ért, mint az osztrák haderő horvát határőreinek és császári vadászainak tapasztaltsága. A hadtörténelemben a március 5-én vívott szolnoki csatát a dicsőséges tavaszi hadjárat nyitányaként jegyzik.
A hadijáték előtt a katonai hagyományőrző csapatok képviselői megkoszorúzták az ütközetet irányító szerb határőrből lett magyar honvédtábornok, Damjanich János lovas szobrát és a szolnoki csata emlékére emelt oszlopot. A megyeháza falán új emléktáblát avattak a magyarokat támogató Lengyel Légió helytállásának tiszteletére. Az eseményen részt vett Joanna Stempinska Lengyelország budapesti nagykövete.
"A tárlat egyszerre tesz eleget a klasszikus, muzeális tárgyakat felvonultató kiállítás, illetve a történeti ismeretterjesztés igényeinek, s nyitott tankönyvként mutatja be az 1848-49-es szabadságharcot az érdeklődőknek, különös tekintettel az iskolásokra" - mondta el Rombauer Tamás, a Nemzeti Ménesbirtok ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
A látogató megismerkedhet azzal a hadsereggel, amelyet szinte semmiből teremtett meg a nemzet 1848 tavaszán kivívott jogai védelmében, majd szerelt fel a legkülönfélébb fegyverekkel, eszközökkel. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a korabeli fegyvergyártás csúcsát jelentő kémiai gyújtású, huzagolt csövű, kamrás puska, mely a nagyváradi fegyvergyárban készült.
A tárlat másik része a 30 tablón elkészített dokumentációs kiállítás, mely igazi mentőöv lehet a tankönyvek szárazságát kifogásoló tanárok és nebulóik számára egyaránt. A korabeli képekről, metszetekről, nyomatokról megismerhetőek a forradalom előzményei, nemzetközi kapcsolatai és összefüggései, célkitűzései és vezéregyéniségei.
A kiállítás emléket állít a bábolnai csatának, melyet a "szabadságharc tanulópénzének" nevezett a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese. Kedves Gyula alezredes elmondta, a császári vértesek egy kisebb egysége meglepte Görgei Kornél biztosítás nélkül elszállásolt dandárját. Az alakulat megmenekülése érdekében a legtapasztaltabb zászlóalj feláldozta magát, 100 honvéd meghalt, 700-an estek fogságba.
A kiállítást történelmi emlékülés egészíti ki, majd a Hadtörténeti Múzeum szakembereinek irányításával hagyományőrző csoportok korhű egyenruhában, fegyverzettel és felszereléssel mutatják be a szabadságharc katonáinak tevékenységégét.
(Múlt-kor/MTI)
