(MTI) Számadó Emese igazgató elmondta, hogy a pénteken nyíló tárlaton a múzeum saját anyaga mellett Fenyvesi Csaba, Hermann Róbert történész és Máday Norbert gyűjteményéből származó korabeli metszeteket mutatnak be az 1948?49-es szabadságharcról és az események komáromi vonatkozásairól.
A megnyitó előtt az Újvár volt lőporraktárában történészkonferenciát rendeznek, melyen az előadók bemutatják a komáromi helyőrség tevékenységét, a város stratégiai szerepét, felidézik a korabeli Komáromi Lapok háborús tudósításait és ismertetik a 64. honvédzászlóalj parancskönyvének bejegyzéseit 1849 januárjától júniusáig.
Klapka György honvédtábornok a világosi fegyverletétel után vonult vissza a komáromi várba és az erődítmény feladását ahhoz kötötte, hogy a helyőrség tagjai minden későbbi üldözéstől mentesítő menlevelet kapjanak. A vár átadása után Klapka György külföldre távozott. Londonban, Párizsban és Lipcsében élt, majd Genfben telepedett le. 1855-ben svájci állampolgárságot kapott. 1856-tól a svájci nemzetgyűlés tagja lett, azonban az 1848-as magyar emigráció politikai és katonai tevékenységében is tevékenyen részt vett.
A kiegyezés után hazatért, azonban I. Ferenc József nem járult hozzá, hogy katonai szolgálatba lépjen. A Deák-párt tagjaként Illava, majd Temesvár országgyűlési képviselője volt. 1868-ban a honvédegyletek elnökévé választották, néhány év múlva azonban visszavonult a közélettől. Utolsó katonai megbízása 1877-ben az orosz?török háború idején a török hadsereg átszervezése volt. Klapka György 1892. május 17-én hunyt el Budapesten.
