A fegyverekből, ékszerekből és különböző lószerszámokból álló káprázatos gyűjteményt először csodálhatja meg a közönség Oroszország területén kívül. A kiállítás anyagát európai és ázsiai múzeumok ? többek között a British Museum, a kijevi Történeti Múzeum, a koppenhágai Carlsberg Glyptothek, az Orosz Tudományos Akadémia, és a bázeli Őstörténet Művészeti Múzeum ? kölcsönözték.
Továbbra is sűrű homály veszi körül az amazok rejtélyes történetét, akikről eleddig azt sem lehetett hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy vajon tényleg léteztek-e. Az ókori Görögországban állítólag amazonok is részt vettek Trója ostrománál, de ott voltak Athén falai alatt és összecsaptak Nagy Sándor csapataival is, bár ezekben a történetekben gyakran keveredik a mítosz és a valóság.
Sokan a kentaurokhoz hasonlóan a görög mitológiai hagyományokhoz sorolják a női harcosokat, a kutatók pedig nem találtak arra utalást, hogy a legendás női harcosok történetéről szóló mendemondák igazak lettek volna. A speyeri múzeum ennek a szűnni nem akaró, elszánt kutatásnak a nyomait és eredményeit veszi most górcső alá. Számtalan műkincs és írásos emlék utal az amazok létezésére, néhány közülük például a görög mitológia legrégibb és legnépszerűbb fejezeteit alkotja. Homérosz az Iliászban az i.e. 8. századra teszi őket, de a szóbeli hagyományok még korábbra datálják a felbukkanásukat.
Az amazonok territóriuma a Fekete-tenger partja lehetett, annak legendás központjával, Themiszkürával. Az i.e. 5. században Hérodotosz arról írt, hogy miután legyőzték őket a görögök, a Fekete-tenger északkeleti csücskébe, a sztyeppékig húzódtak vissza, ahol a szkítákkal keveredtek, s ezekből a házasságokból lettek a szarmaták. A szkíta-szarmata területeken (a mai Ukrajna és Dél-Oroszország) a kurgánok sírjai jól megkülönböztethető női csontokat rejtettek, amelyekben a régészek hagyományos díszítőelemek ? úgy mint ékszerek és különböző kiegészítők ? mellett fegyvereket ? lándzsát, kardot, tőrt, íjat és nyilat ? is találtak.
A szarmaták sírjaiban nagyobb arányban fordultak elő nők, mint a szkítáknál, itt az archeológusok a fegyvereknek körülbelül 20 százalékát kötötték a gyengébbik nemhez, s pontosan ezeknek a sírhelyeknek az amazonokkal való kapcsolata képezi az időről időre fellángoló vita tárgyát. Azt már bebizonyították, hogy a sztyeppék nomád népei i.e. 600-300 között nagy számban foglalkoztattak maguk között női harcosokat, akiket haláluk után fegyvereikkel temettek el, ezért elképzelhető, hogy a görögöket az eurázsiai népek gyakorlata ösztönözte az amazon narratíva megalkotására. Nem lehet kétségbe vonni Hérodotosznak a szarmatákkal kapcsolatos feljegyzéseit sem, amelyeket a sírokban talált tárgyak támasztanak alá.
A kiállítás 2010. május 22. és 2011. január 23. között látogatható Speyerben, amelynek keretében többek között antik domborművek, érmék, szobrok, kerámiák, sírokba temetett szkíta és szarmata kincsek, valamint XVIII-XIX. századi, illetve kortárs munkák lesznek láthatók, ezzel pedig azt is megtudhatjuk, hogy miként gondolkodtak a különböző korok művészei az amazonokról. Ezen kívül egy kurgán virtuális rekonstrukciója, egy szarmata arc reprodukciója, illetve különböző dokumentumfilmek teszik még élvezhetőbbé a páratlan, Oroszországon és Ukrajnán kívül most először látható régészeti tárgyak tanulmányozását.
