Eckhardt Mária elmondta, hogy régóta tervez egy kiállítást "a jótékony Lisztről". Hozzátette: feltűnő, hogy Liszt Ferenc egész életén át milyen nagylelkű volt és milyen sokféle módon segített az embereknek. "Szinte kapóra jött az idei Szent Erzsébet-év, hiszen a zeneszerző oratóriumot írt Árpád-házi Erzsébetről, II. András és merániai Gertrúd leányáról, Lajos türingiai őrgróf hitveséről" - jegyezte meg a Liszt Ferenc Emlékmúzeum igazgatója.
A kiállítás betekintést nyújt Liszt és a ferences eszmevilág kapcsolatába is - hangsúlyozta Eckhardt Mária, emlékeztetve arra, hogy Erzsébet volt az első harmadrendi ferences szerzetes német földön, Liszt Ferencet pedig a pest-budai ferencesek konfrátereként, vagyis tiszteletbeli tagjaként tartották számon.
A tárlat egyik szenzációja az oklevél, amely a konfráterré fogadásról szól, és amelynek digitális másolatát a weimari Goethe és Schiller Archívumtól kapták - mutatott rá a múzeumigazgató. Hozzáfűzte, hogy az anyag Liszt Ferenc humanista tevékenységét igen széleskörűen ábrázolja, látható lesz például Lammenais abbé levelének másolata. Az 1835-ben kelt, a kor stílusának megfelelő írás Liszt Párizsban megjelent cikksorozatának első részére reagál, amelyben a zeneszerző a művészek társadalmi helyzetét elemzi. "(...) a cikke nagyon jó és ami különösen tetszik benne, az a humanitás ami az elejétől a végéig áthatja" - szól Lammenais levele.
Több díszes oklevél is dokumentálja, hogy Liszt Ferenc szívesen és gyakran vállat jótékony fellépéseket. Látható lesz például a kiállításon a Zion Betegsegélyező Egylet és a Gazdasszonyok Egyletének köszönő oklevele. A tárlaton láthatóak lesznek olyan jegyzetek is, amelyek azt igazolják, miként segítette Liszt a nélkülöző zeneszerző társakat. Kiállítják azt az adományozó levelet is, - mondta Eckhardt Mária - amellyel a Nemzeti Zenedének, a Zeneakadémia elődjének 1846-ban nagyobb összeget juttatott.
"Igyekszünk eloszlatni azt a mai tévhitet, amely szerint Liszt Szent Erzsébet legendája nem tudott a repertoárban meggyökeresedni. Ellenkezőleg: a maga korában slágerdarab volt, sokat játszották. Ennek a dokumentumait is bemutatjuk. Kiállítjuk az első előadás szólamanyagát, azokat a lapokat is, amelyekre a muzsikusok különböző megjegyzéseket írtak, például, hogy hány órát próbáltak az 1862-es ősbemutatóra" - hangsúlyozta a múzeumigazgató. Az ősbemutató után egy évvel Münchenben Hans von Bülow (Liszt első veje) vezényelte a második és harmadik előadást, a negyediket pedig Smetana cseh zeneszerző Prágában - ezek dokumentumai is láthatók.
A wartburgi templom Erzsébet életét és tettét ábrázoló freskóit, Moritz von Schwind képeit metszetek formájában számos képzőművészeti és irodalmi albumban tették közre. Az oratóriumot ihlető képekből Lisztnek is volt albuma, amely elkallódott, de sikerült egy másik korabeli kiadványt találni - tette hozzá Eckhardt Mária.
A Liszt Szent Erzsébet nyomában című kiállítás július 31-ig látható a Régi Zeneakadémia épületében, az Andrássy úton található emlékmúzeumban.
(Múlt-kor/MTI)
