Kultpol

Kiállítás mutatja be London egykori nyomornegyedének életét

Archív 2011. június 8.
A St. Giles a 18-19 századi London egyik legismertebb nyomornegyede volt, amelyet William Hogarth 1751-ben készült híres rézmetszete, a Gin köz a bűnözők, prostituáltak és alkoholisták paradicsomaként örökített meg. A brit főváros történelmének ezt a sötét szegletét mutatja be Jane Gold kiállítása, aki tárlatán műalkotásait egyedi módon ötvözi a régészeti feltárások leletanyagával.

A Londoni Régészeti Múzeum által kölcsönzött tárgyak a 2006 és 2008 között lezajlott ásatásokból származnak. A kiállított leletek a nyomornegyed mindennapi életére reflektálnak, bemutatva többek közt háztartási eszközöket, edényeket, kenőcsös tégelyeket, gyűszűket és csontgombokat. Emellett a nyomornegyedben elterjedt élvezeti cikkeket agyagpipák, boros üvegek és kerámia kupák szemléltetik, míg az agyag- és üveggolyók a negyedben élt gyerekekre utalnak.

St. Giles, a terjeszkedő London egykor virágzó része a 18. század végére hírhedt és veszélyes nyomornegyed hírében állt. Később a brit főváros első ír gettójává vált, új beceneve a "kis Dublin" illetve a "Szentföld" lett. A korai London afrikai eredetű bevándorlóiból is sokan laktak St. Giles-ben, őket csak a nyomornegyed feketerigóiként emlegették. A szegénynegyed sajátos világa Charles Dickenst is megihlette, az angol író, miután megfelelő őrizettel többször meglátogatta a negyedet, az itt szerzett élményeket beépítette regényeibe. A siralmas körülményeket kiválóan szemlélteti egy 1847-es orvosi jelentés, amely szerint a környék "egy civilizált ország szégyenfoltja". A negyed sötét múltja mára többnyire feledésbe merült, az egykori sikátorok helyén mára Renzo Piano modern épületei magasodnak.

A kiállítást létrehozó Jane Palm-Gold hat évet töltött a tárlatot előkészítő kutatásokkal, áttekintve a környékről készült elérhető ábrázolásokat. A művész leletek mellé kifüggesztett képein modern kontextusban jelennek meg a nyomornegyed egykoron Hogarthot is megillető lakói.

A tárlat június 3-ig tekinthető meg a londoni Coningsby Galériában.