A kiállítás megnyitóján először Hegedűs D. Géza szavalta el Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című költeményét. Ezt követően Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szólalt fel. ?A kiállítás címe jelzi, hogy Isten igéje mindig a konkrét időben szólal meg. Nem időtlen igazságok tárháza a Szentírás, Isten szava időről időre belehasít a hömpölygő idő folyamába, mint ahogy történt 1517-ben, a reformáció kezdetén és sok más alkalommal is? ? hangsúlyozta az elnök-püspök.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy a rendszerváltás idején ?azzal a boldog reménységgel egyesültünk újra az elvesztett Európával, hogy megtaláljuk benne a kommunizmus évtizedei alatt hiányolt? európai identitást. Ehhez képest még ?mindig keressük azt a mély és erős, jó értelemben radikális keresztyénséget?, amely a reformáció célkitűzése is volt a forrásokhoz való visszatéréssel és a keresztyénség külső formáinak megújításával.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: hálás, hogy azokkal együtt nyithatja meg a reformáció ötszáz évét bemutató kiállítást, akik harcostársai voltak az elmúlt évtizedekben.
A Reformáció 500 emlékévről a miniszter így fogalmazott: ?Számomra a legfontosabb a megbecsülés. Az emberek, a történelem és az egyházak megbecsülése. Úgy gondolom, hogy mindenkinek meg kell mutatnunk azt a történelmi és vallási örökséget, amely nélkül Magyarország nem lehet boldog ország. Fontos, hogy ezt az üzenetet érthetően, inspiráló módon osszuk meg mindenkivel. Bízom benne, hogy ez az év ad nekünk elég muníciót a következő 500 évre. Az együttlét hálára kötelez, de felelősség is, hogy ebből a jóból csináljunk együtt valami még jobbat? ? hangsúlyozta Balog Zoltán.
A kiállításról
A Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítása a magyarországi reformáció történetének folyton változó, összetett viszonyaival ismerteti meg látogatóját, aki egyedülálló, páratlan kincseket láthat, és részletes, magyarázó szövegek segítségével tájékozódhat.
Az erdélyi fejedelmek portréi, Huszár Gál énekeskönyve, amely a világon egyetlen példányban létezik, az Esterházy-gyűjtemény egyes darabjai, a 17. századi politikai röplapok, a 18. századi torvaji orgona mind e fél évezred szellemi és tárgyi lenyomatai. Bemutatásuk magyarországi és határon túli múzeumok, gyűjtemények és egyházközségek példamutató összefogásával valósult meg.
A kiállítás kurátorai: dr. Kiss Erika, dr. Gáborjáni Szabó Botond, dr. Fogarasi Zsuzsa, dr. Harmati Béla László, dr. kertész Botond, Zászkaliczky Zsuzsa, Zászkaliczky Márton, dr. Heltai János. Látvány: Somlai Tibor.
A tárlathoz kapcsolódik a Huszadik századi protestáns életutak című kamarakiállítás Hosszú Gyula szervezésében, és 2017. május 2-től május 7-ig zajlik a ReFilm ? Protestáns dokumentumfilmek hete.
A Reformáció 500-ról
Orbán Viktor miniszterelnök 2014 januárjában nyitotta meg a Reformáció Emlékbizottság alakuló ülését a Parlamentben. Azt mondta, hogy a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié. A bizottság, amely az egyetemes reformáció kezdetének 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezés és a reformáció magyar örökségének megünneplése érdekében jött létre, készíti elő a reformáció 500. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket. A kormány szándéka az, hogy a Reformáció Emlékbizottság munkája ne csak egyházi belügyként, hanem Magyarország és Európa közös ügyeként jelenjen meg.
A reformáció emlékévében csaknem 400 programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében. Az emlékév legnagyobb eseménye a reformáció emléknapján, október 31-én lesz a fővárosi Papp László Budapest Sportarénában, a találkozóra a szervezők 13 ezer embert várnak.
Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.
Kultúra.hu/MTI
Fotók: Bartos Gyula/EMMI
