A Budapesti Történeti Múzeum - a Batthyány Emlékév alkalmából rendezett időszaki kiállításával - gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök életét és korát szeretné jobban megismertetni a közönséggel, mintegy kétszáz tárgy, festmény, grafika, dokumentum segítségével.
Batthyány Lajos portréi közül a nagyközönség először láthatja Medvey Ágoston (1814-1870) lembergi születésű, Pesten, majd Oroszországban dolgozó művész elefántcsont miniatűrjét, Joseph Martignoni (1803-1873) tájkép és miniatűr arcképfestő, Batthyány-t házikabátban, sakkozás közben ábrázoló vízfestményét.
A kiállításon látható lesz Alexy Károly (1823-1880), a bécsi akadémián tanult szobrász által 1855-ben, Londonban készített ezüstözött mellszobor és - a kiegyezés előtt egy évvel öntött - egészalakos bronz alkotás is. Igazi különlegesség a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó Batthyány mellszobor, amely Barabás Miklós egyetlen ismert szobra, és a Nemzeti Múzeumtól származó Battyhány sakk-készlet.
A kiállított különlegességek közé tartoznak a 19. század legismertebb és legkiválóbb portré és életképfestőjének, Barabás Miklósnak (1810-1898) az akvarelljei, melyeket a reformkori Pest követválasztásáról készített. A tárgyi emlékek közül először lesz látható a miniszterelnök börtönbeli lámpája és priccsének véres darabja, amelyet a politikus kortársai ereklyeként őriztek meg az utókornak.
A kiállítás megtekinthető: Budavári Palota E épület
A kiállítás megnyitójának időpontja: 2007. április 11. 14. óra
Látogatható: 2007. április 11. - október 30.
A Hadtörténeti Múzeum kiállításának alapvető célja felhívni a nagyközönség figyelmét arra a tényre, hogy Batthyány Lajos miniszterelnöknek kezdeményező, majd a megvalósítás során központi szerepe volt az új típusú haderő kereteinek kialakításában és annak megszervezésében. A honvédtoborzást és ezzel az új nemzeti haderő megszervezését ugyanis nem a hadügyminisztérium, hanem a Batthyány közvetlen felügyelete alatt működő Országos Nemzetőrségi Haditanács végezte. Az önkéntes nemzetőrség a reguláris haderő fejlesztésének tartalékául szolgált, amellyel Batthyány közvetlenül rendelkezhetett.
A tárlaton bemutatásra kerülő 230 műtárgy között több olyan tárgy, ábrázolás is látható lesz, melyet korábban nem ismerhettek az érdeklődők, és amelyek hozzájárulhatnak Batthyányról alkotott képünk megváltozásához.
Ilyen például az a hírneves Kuchenreiter-műhelyben készült, csappantyús szerkezetű pisztolya, amelyet a lemondott miniszterelnök ajándékozta a hozzá Bécsből Ikervárra látogató Pulszky Ferencnek, a külügyekért felelős államtitkárnak. Kiállítják a 10. (Vilmos) huszárezred emlékszablyáját is, amit a Hadtörténeti Múzeum a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával vásárolt meg egy gyűjteményből. Az egyik legelismertebb bécsi műhelyben kovácsolt és ötvös szempontból is remekműnek számító fegyvert az ezred tisztikara készíttette.
A látogatók megtekinthetik az 5. honvéd zászlóalj zászlaját is. A honvéd zászlóaljakat először önkéntes nemzetőr alakulatként tervezték megszervezni, ezért első, de valószínűleg a csapatokhoz ki nem adott zászlójuk a nemzeti zászló mintájára készült, a fehér mezőbe írott zászlóalj megnevezéssel. A zászló Svájcból került haza (a 3. honvéd zászlóaljéval) egy magánszemély útján, aki a zürichi bolhapiacon vásárolta. Valószínűleg mind a tíz honvéd zászlóaljé külföldre került a szabadságharc után, pl. az 1930-as évek végén a 6. honvéd zászlóalj zászlaját is Svájcban fedezte fel és vásárolta meg a múzeum egyik munkatársa.
Végül, de nem utolsósorban a kiállításon látható lesz egy, a Szovjetunió által kétszer is visszaszolgáltatott, véglegesen 1948-ban hazakerült, hányatott sorsú hadizászló, amelyeket a világosi fegyverletétel után az orosz cári hadsereg zsákmányul ejtett, majd 1940-ben visszaadott. 1945-ben azonban a Vörös Hadsereg zsákmányoló egységei újra Moszkvába vitték, és csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségén adtak vissza.
A megnyitó időpontja: 2007. április 11. 11 óra
A kiállítás megtekinthető: 1014 Tóth Árpád sétány 40.
Látogatható: 2007. április 11. - október 14.
