Csokoládékatona – Édes pillanatok a nagy háborúból
A december 3. és 2022. május 1. között látogatható kiállítás a különleges tulajdonságokkal rendelkező csokoládénak a főurak asztaláról a katonai menázsiba kerüléséről szól. A nagy háborúra fókuszálva mutatja be diadalútját: a spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból az istenek eledele és katonák csemegéje lett. Az ezüst és finom porcelán csokoládékannák és -csészék kínálta csokoládés álmok elbűvölték Európát. Az életörömök iránti mohó vágy csokoládét kívánt. Koronás fők, urak és hölgyek, hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. Párizsi szalonokban az a hír járta, hogy egy márkinő túlzott csokoládészenvedélye miatt szült fekete gyermeket. Napóleon olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonos dobozból a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki. A csokoládékatona című Strauss-operett (1908) hős svájci tisztje a tölténytáskájában lőszer helyett csokoládét hordott. Hindenburg német tábornok kadétiskolás korában az ínyencségek közé sorolta.
A harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé kis helyen elfért, ízletes, tápláló és frissítő volt, változatossá tette az élelmezést. A nagy háborúban az osztrák–magyar katona a porciójában 50 gramm csokoládét vagy 50 gramm kakaót kapott ugyanennyi cukorral. Szeretetcsomagokban özönlött a frontra, a lövészárokba az otthon melegét varázsolta, a lélek táplálékául is szolgált. Sérült, beteg, lábadozó katonák gyógyításában nélkülözhetetlen volt. Aranyesőben fürödtek a csokoládégyárak.
A háború végén a hadsereg ajtaján is kopogtatott a hadinyomor. A menázsiból, a csomagokból eltűnt a jóság- és szeretetízű csokoládé. Az extrakarcsúra fogyott katonákat a „Sok keserűség közt, ím hallj valami jót: Fedák Sári fogyott három kilót” újsághír sem vidította fel.
Egy német tábornok szerint a nagy háborúban a jobb ellátás győzött az erősebb hadsereg felett. A Pesti Futár a vereség okát csokoládéba csomagolta: „Mi az ententhez úgy aránylunk, mint egy külvárosi kis cukorkakereskedő a nagy Stollwerck csokoládégyárhoz. Hindenburgnak a bajusza lehetett volna kétszer olyan haragos és Ludendorff a fotográfiákon akármilyen kegyetlenül is csikorgatta a fogát, biztos volt, hogy itt nem mi fogunk győzni.”
Mesebolt és Aranyecset, avagy egy színes élet nyomában – Lukáts Kató (1900–1990) grafikus művészete
2021. december 10. – 2022. április 17.
Az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett, december 10. és 2022. április 17. között látogatható kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum grafikatörténeti tárlatsorozatának újabb állomása, amely felöleli az elmúlt évtizedekben méltatlanul elfeledett grafikus, Kaeszné Lukáts Kató életművének szinte minden részletét. Az anyag gerincét elsősorban az Iparművészeti Múzeumban őrzött hagyaték adja, de felsorakoznak a társmúzeum tárgyai is.
Lukáts az alkalmazott grafika különböző ágaiban alkotott élete során. Egyaránt tervezett reklámcédulákat, csomagolóanyagot, könyvet, plakátot, sőt még bankjegyet, bélyeget, bútordekorációt, textilornamentikát is. A tárlat betekintést nyújt a grafikusok munkájába is a könyv- és csomagolástervezéstől a megvalósulásig. Ki ne ismerné az Iciri-piciri mesét, az Ablak-Zsiráfot vagy a Gőgös Gúnár Gedeont? Kevesen tudják, de e könyvek kedves grafikái is mind Lukáts Kató keze munkáját dicsérik! Technikája egyedülálló. Ugyanolyan tökéletesek korai rajzai, mint élete késői évei munkái. Sokan az általa kitalált csomagolások révén ismerik őt. Számos míves kivitelű bonbonos és illatszeres dobozka hirdette tehetségét a Stühmer üzletektől az Altmann und Kühne boltokig. Csomagolástervei mindig érzékeltették a beltartalmat is. Ugyanígy könyvei esetében illusztrációi is tökéletesen visszaadják a mű hangulatát, költőiségét egyaránt.
Életút és alkotás – Gábor Béla: „Kirakat és kiállítás a kezdetektől”
A 110 éve született Gábor Béla kirakatrendező, dekoratőr és grafikusi tapasztalatokkal bíró geometria- és művészrajz-tanár a szervezője és megteremtője volt a magyarországi iskolarendszerű kirakatrendező- és dekoratőr szakképzésnek. A 2022. április 3-ig látogatható tárlat elsősorban Gábor Béla 1993 júliusáig gyűjtött hagyatékából válogatott fotókkal és dokumentumokkal mutatja be a kirakat- és kiállításrendezés kialakulását, áttekinti a szakoktatás történetét a kezdetektől 1986-ig. A kiállításban láthatunk a múlt század elejétől 1982-ig készült kirakatfotókat, „híres” kirakatrendezők dokumentumait, díjait, valamint kortörténeti dokumentumokat. Nemcsak a szakma képviselőinek ad betekintést az „utca művészeinek” munkájára, hanem mindenki számára közérthetően igyekszik bemutatni azt. A kirakatrendezők és dekoratőrök részére pedig gyűjtést hirdet abból a célból, hogy a lassan eltűnő, ha úgy tetszik, átalakuló szakmát őrizze, az eddig még karcsú gyűjteményét bővíthesse. A szakma iránt érdeklődőknek és a diákoknak pedig tudásalapot és információt biztosítson, hogy annak újjáélesztésében és átalakulásban segítséget nyújtson.
Mi fán terem az ördöglakat? – Emlékkiállítás Szentiványi Tibor tiszteletére
Idén ünnepelte volna 90. születésnapját Szentiványi Tibor (1931–2009) neves informatikus, művelődéstörténész, játékkutató, játékgyűjtő. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum időszaki kiállítással (január 9-ig) tiszteleg sokirányú munkássága, szellemisége előtt. Szentiványi Tibornak a múzeumban őrzött, több mint ezer furfangos tárgyat magába foglaló logikai játékgyűjteményéből a tárlaton az ördöglakatok csoportjára szeretnénk a figyelmet felhívni. A nagy múltú és rendkívül változatos képet mutató logikai játéktípusból a gyűjtemény legérdekesebb darabjait válogattuk ki, egy-egy kivételtől eltekintve működési elvük szerinti csoportosításban. A játékok többsége az 1980–1990-es években készült. A tárlat bemutatja Szentiványi Tibor sokszínű életművét, megismertet a rejtélyes hangzású ördöglakatok történetével, érdekességeivel és legjellemzőbb típusaival. A kiállítás fókuszba állítja a játékfajta pedagógiai hasznosságát, ami a gyűjtő számára különösen fontos szempont volt. A látogatók szakértő útmutatója alapján megismerkedhetnek egy igazán egyszerű kialakítású, de annál furfangosabb ördöglakat elkészítésének és megoldásának lépéseivel.
Ingyenes Bohém Trió-koncert
Jazztörténet dióhéjban a ragtime-tól a swingig. A Bohém Trió három zenésze hét hangszeren játszik: bendzsó, gitár, zongora, hegedű, klarinét, tenorszaxofon, szopránszaxofon, emellett mindhárman énekelnek is. Mindhárman a 36 éve működő eMeRTon- és Prima-díjas Bohém Ragtime Jazz Band tagjai, komoly hazai és külföldi koncerttapasztalattal és számos albummal a hátuk mögött. Jazztörténeti műsorukban az amerikai slágerek mellett korabeli magyar számok is elhangzanak december 2-án.
Különös tájakon – Magyarország történelmi zászlói
Balogh László rendhagyó előadásával zárják a 2021-es év Különös tájakon, Magyarországon sorozatát. A Zászlómúzeum „Balogh-gyűjteménye” 2021 májusában került a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumhoz. Balogh László 1983 óta áll levelezésben a világ országainak és közigazgatási egységeinek vezetőivel, és 1995-ben hozta létre a Zászlómúzeumot. 1997-től a magyar települések polgármestereitől is bekérte a település jelképeit. A Zászlómúzeumban rendszeressé váltak az országbemutató kiállítások és a zászlókról szóló ismeretterjesztő előadások. Balogh László gyűjteménye közel hatezer darabból áll, a világ három legnagyobb gyűjteménye közé tartozik. Az előadás során bemutatják az Árpád-házi zászlókat, de a középkorban használt zászlók többségét is.
Könyvbemutató: Kirakat és kiállítás a kezdetektől
Az MKVM új időszaki kiállításának (Életút és alkotás – Gábor Béla: „Kirakat és kiállítás a kezdetektől”) megnyitásával egy napon jelent meg a Kirakat és kiállítás a kezdetektől című kiadvány. Az album három nagy egységből áll. Az első életútja és alkotásain keresztül mutatja be Gábor Bélát. A másik nagy egysége a Gábor Béla által készített és 1982 júliusában befejezett KIRAKAT és KIÁLLÍTÁS tanulmány, amely a hagyatékában őrzött fotókból és dokumentumokból válogatott anyagokkal kiegészítve jelenik meg. A harmadik egység, a hagyatékban őrzött, 75 éve, 1946 decemberében – Gábor Béla címlapgrafikájával – megjelent KIRAKAT és REKLÁM képes folyóirat I. évfolyamának az első száma, teljes, 20 oldal terjedelmű betűzött reprintje.
Beszélgetőpartnerek a december 9-i bemutatón: Für Anikó színművésznő, a dekoratőriskola egykori tanulója, Gábor Judit, Gábor Béla lánya, Imre Olga mesterdekoratőr, a könyv szerkesztője és a kapcsolódó kiállítás kurátora, Sándor Miklós, a Dekorszövetség elnöke és dr. Török Róbert, az MKVM igazgatója és a kiállítás társkurátora.
További információk és részletek a múzeum weboldalán találhatók.
A nyitóképen a Csokoládékatona kiállítás egyik fotója. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
