A firenzei Uffizi-képtár őrzi a világ legnagyobb, több mint 1650 darabból álló művészönarckép-gyűjteményét, melynek alapjait 1664-ben Leopoldo de? Medici fektette le. A Budapesti Történeti Múzeum legújabb kiállításának újdonsága, hogy ebből a páratlan kollekcióból 24 olyan magyar festmény érkezik Budapestre, amelynek nagy része teljesen ismeretlen itthon. Ilyen például Markó Károly egyetlen önarcképe vagy Nemes Eliza gyönyörű portréja. A firenzei magyar gyűjtemény története igazi kultúrtörténeti csemege, kialakulása során a legjelentősebb művészeink ? például Csók István vagy Szinyei Merse Pál ? kiváló portréin kívül olykor
egy hamis kép vagy éppen egy csalással odajuttatott önjelölt piktor munkája is bekerült a gyűjteménybe.
Szintén a fesztivál első napján nyílik a Ludwig Múzeumban Reigl Judit rendkívüli életművének különböző problematikáit és stációit tematikusan és kronologikusan bemutató kiállítás, Űr és extázis címmel. Reigl Judit azon ritka magyar származású művészek egyike, akit az Egyesült Államokban számon tartanak, és akinek munkássága az európai és amerikai absztrakció hagyományait sajátos módon ötvözi. A világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményei, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou őrzik a festményeit. Életművének lényege abban rejlik, hogy igyekezett kitörni a figuratív kifejezési módból, amely egyben a szürrealizmus túllépését is jelentette a művész számára. Művészetének fantasztikus erejét mutatja, hogy a festményt nem csupán a lélek, a tudatalatti lenyomatának tekinti, hanem a szabadjára engedett testi energiákat befogadó felületnek is.
A Szellemkép Szabadiskola 2014-ben ünnepli működésének 20. évfordulóját. Összegző kiállításuk - a Fényírók városa - filmvetítéssel egybekötött megnyitója március 21-én lesz a Bálnában. Az anyagban a hallgatói fotográfiák mellett bemutatják a szellemi műhely 20 éves fennállása alatt Budapest területén készített fotográfiákat, valamint a Fényírók városa című, Fuchs Lehel, az iskola művészeti vezetője rendezésében készült filmet is. Szintén a Bálna épületében, az Új Budapest Galériában lesz látható április 4-től A mecénás főváros - a Fővárosi Képtár című tárlat, mely a főváros műpártolásának történetét foglalja össze az 1880-as évektől máig. A történelem fordulataihoz kapcsolódó izgalmas gyűjteményi változások, intézményi átalakulások során létrejött kollekció bemutatása az utolsó másfél évszázad magyar művészetéről ad átfogó, ugyanakkor egyedi képet többek között Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Czóbel Béla, Bukta Imre és Nádler István művein keresztül.
Új helyszínen, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban lesz látható március 28-tól a hazai fotóriporter-szakma legnagyobb seregszemléje, a 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás. Január 23-án hirdették ki a 32. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait: a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri a MÚOSZ Nagydíjat Bielik István szíriai polgárháborúban készült sorozatának, míg az André Kertész Nagydíjat Hajdú D. András emberközpontú dokumentarista fényképsorozatának ítélte oda.
Az újonnan megnyíló Vigadó Galéria első kiállítása a 80 éves Schrammel Imre életművéből válogat. A Kossuth-díjas művész nyers, nagy erejű, természetelvű kerámiaszobrászata érintette korábban a nonfiguratív, majd a figurális-posztmodern áramlatokat, de lényegében ezektől független, öntörvényű és különös maradt. Rendkívüli belső erővel megformált különleges figurái március 28-tól látogathatók a Vigadóban.
A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva a 20. század egyik kiemelkedő magyar festőjének, Derkovits Gyulának rendez kiállítást. A mintegy kétszáz Derkovits-festményt és grafikát bemutató kiállítás korabeli magyar festők, grafikusok és fotóművészek, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. Az április 3-án nyíló tárlat új koncepció alapján közelíti meg az életművet. Nem a magányos zseniről, a különc őstehetségről szól, hanem egy kora képzőművészetében tájékozott, abból és a hagyományokból tudatosan merítő alkotóról.
