A zsinagógát körbeölelő kerítésen korabeli fotókkal elevenítik fel az 1870. szeptember 15-én szecessziós és historikus stílusban elkészült épületet. Dézsi Csaba András polgármester megnyitó beszédében elmondta, hogy a 21. század egyik sötét időszakában csaknem kiirtották a zsidóságot Győrből, de az élni akarás megmentette őket. Amikor az épület pusztulásra volt ítélve, összefogtak és megmentették az utókornak – utalt a polgármester arra, hogy 1991-ben megalakult a Győri Zsinagógáért Alapítvány, amelynek célja az volt, hogy pénzt gyűjtsön az épület felújítására. A zsinagóga történelme összefonódik Győr történelmével és jelképe az összefogásnak, a túlélésnek és a fejlődésnek.

Győr az egyik legfejlettebb városa az országnak, a zsinagóga ma már nem vallási helyszínként, hanem kiállító és közösségi térként funkcionál és számos rendezvénynek ad otthont. Totha Péter Joel rabbi beszédében felidézte a százötven évvel korábbi ünnepélyes avató ünnepséget, amelyen a zsinagóga zárókövét helyezték el. Mint mondta, akkoriban mintegy ötezren voltak a Zsidó Hitközség tagjai, elhurcolásuk után mintegy 150-en tértek vissza. A kivándorlások miatt ma 50-60 közötti a közösség létszáma.

A győri zsidóság 1861-ben döntötte el, hogy zsinagógát épít. A telekvásárlás után tervpályázatot hirdettek, amelyen Benkó Károly terveit fogadták el. Az építést 1868-ban kezdték el. Az iskola épületét 1869-ben nyitották meg, a hozzáépült zsinagógát pedig egy évvel később, 1870. szeptember 15-én avatták fel.

Kiemelt kép: Wikipédia