Kiállítással ünnepli 100 éves fennállását a tatai múzeum

Kultpol

 
(MTI) A csütörtöktől látogatható tárlat a régészeti módszerek fejlődését mutatja be, a tárgyak megtalálásának és múzeumba szállításának kezdeti formáitól napjainkig, a számítógépes térinformatika alkalmazásáig. A kiállításon egy ásatás helyszínét rekonstruálták, a helyszín valódi feltárását filmen mutatják be. A kiállító-teremben berendeztek egy olyan területet is, ahol a látogatók találhatják meg a föld alá rejtett római és középkori leleteket. A múzeum múltjához kötődő jelentősebb feltárásokat pedig térképen jelenítették meg.
 
A tatai múzeum elődje a piaristák tanító rendjének házi gyűjteménye volt, amely a diákok és a város lakossága által talált és behozott, illetve az öregdiákok által ajándékozott tárgyakból állt. Ezt a kollekciót rendezte valódi múzeummá 1912-ben Dornyay Béla piarista tanár.
 
 
Trianon után Tata múzeuma nagyobb hangsúlyt kapott, mivel a Komárom Vármegyei és Városi Múzeum Révkomáromban maradt. Tata és Tóváros nagyközségek egyesítésének évében, 1938-ban Magyary Zoltán minisztériumi tisztviselőként fiatal tudósokat bízott meg a múzeum rendezésével és egy katalógus összeállításával, melyben 228 tétel szerepelt, jórészt kerámia, festmény, régészeti, néprajzi tárgy és történeti anyagok. Az intézmény ekkortól a Tatatóvárosi Múzeum nevet viselte.
 
 
A szerzetesrendek vagyonának kisajátításával a piarista múzeum is állami kézbe került. 1950-ben hozták létre az állami múzeumot, vezetésével az akkor friss Munkácsy-díjas Dobroszláv Lajos festőművészt bízták meg.
 
 
A múzeum 1954-ben, már Jenei Ferenc irodalomtörténész vezetése alatt került a tatai várba és az egységes fajanszgyűjtemény után Kuny Domokos tatai keramikusról nevezték el. A középkori eredetű várkastélyban az ásatás és a műemléki helyreállítás után állandó történeti kiállítás fogadta a látogatókat 1974-től.
 
 
Bíró Endre igazgató a legértékesebb tatai műemlék épületeket mentette meg azzal, hogy megszerezte őket a múzeum számára. A néprajzi gyűjtemény előbb a Miklós-malomban, majd a Nepomucenus-malomban lelt otthonra. A lebontásra szánt zsinagógában a Szépművészeti Múzeumtól örökölt antik szobormásolati anyagot rendezte be. Az edzőtábortól átvett angolkerti nyárilak, a 18. századi kis kastély lett a múzeum székháza, s fogadta be a múzeum 30 ezer tételes szakkönyvtárát. Vaszary János villája vendégház és a múzeumbaráti kör találkozóhelye lett.