A műemléki világnapot az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezetének (ICOMOS) kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte. Április 18-án különböző rendezvényeken hívták fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség, illetve átadták a sikeres és az elfuserált helyreállításokért járó díjakat is.
Az idei sikeresnek ítélt díjazottak:
A győri Szent Ignác-templom
A római Il Gesu mintájára épült barokk templom monumentális főhajóját gondos művészettörténeti előtanulmányok után kezdték rekonstruálni, és a végeredményt hitelessége és esztétikus mivolta miatt olyan nagyra becsüli a hazai műemlékvédelmi szervezet, hogy a hasonló munkára vállalkozó többi egyházközség elé is követendő például állítaná.
A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802). A templom hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.
A pesti Eötvös utcában lévő egykori Hatvani Deutsch-palota
Az 1920-as évek óta a spanyol követségnek otthont adó ház rekonstrukciója, noha alapvetően a modernizáció volt a munkálatok célja, a képző- és iparművészeti értékek megmentését, értő helyreállítását is magában foglalta.
Az Eötvös utcai palota megrendelője Hatvani Deutsch József, a hazai cukoripar megteremtője volt, aki kiváló érdemeket szerzett a kivitel terén az angol, portugál, kelet-indiai piacok megszerzésében. Hatvani Deusch alapítója és első alelnöke a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének, 1903-tól főrendiházi tag, 1908-ban - családjával egyetemben - bárói méltóságot nyer el. A megbízó társadalmi emelkedésének egyes szakaszait az épület átépítésének- bővítésének fázisai is tükrözik: előbb a földszint reprezentatív tereit és az utcára merőleges udvari szárnyat alakították ki, majd utóbb - kisebb átalakítással - autógarázs is épült.
A veszprémi Dubniczay-ház
A XVIII. századi, sokáig üresen álló épületet a teljes pusztulástól mentette meg a város, amikor az Éneklőkanonoki-háznak új feladatot találva a téglagyűjteményt és László Károly kollekcióját helyezte el benne. A felújítás során a megóvott régi részletek és a modern építészeti elemek harmonikus egysége jött létre.
A Dubniczay-palotát 1751-ben Dubniczay István kanonok építtette. Az épület - a vár középpontjában, a püspöki palotával szemben - Veszprém egyik legszebb emléke. A palotát története során többször átépítették, így mai állapota több építési periódus nyomát őrzi. A Dubniczay-ház telkén átépítés nyomait őrző várfalakat tártak fel, köztük az 1500 körüli rondellához tartozó vastag, külső falat.
A szervezet a rossznak minősített felújításokért szintén három citromdíjat osztott ki:
Az esztergomi Kanonoksor: A felújítás során mód lenne az eredeti klasszicista térrendszer feltárására és a megtalált díszítőfestés megóvására, az érzéketlen tervezés és a hanyag kivitelezés az értékek pusztulásához vezet.
A váci Főtér: A barokk főtérre ráerőszakolt "álközépkori" kaput illették erős kritikával. Indokolásuk szerint a harmonikus térbe beerőszakolt betonkolosszus nemcsak rombolja az összképet, hanem hamis is. Ugyanilyennek tartják az egykori középkori templom jelzésszerű, de alaprajzában sem hitelesen rekonstruált alapfalait.
A nyírbátori Báthory-kastély: A "legfélrevezetőbb helyreállításért és hasznosításért" odaítélt díj kiosztói hamisnak tartják az egykori barokk magtár korábbi, reneszánsz periódusának rekonstrukcióját.
Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott az ICOMOS kezdeményezéséhez. Az Országgyűlés 1997 júniusában elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát.
A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - elődje, az 1957-ben alapított Országos Műemléki Felügyelet révén - idén ünnepli 50 éves fennállását, akárcsak a Műemlékvédelem című folyóirat, a kulturális örökségvédelem legismertebb hazai szaklapja. 2003 végén gazdasági szervezetek és magánszemélyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlékfelújítók Országos Egyesületének megalapítását az európai uniós tagság kihívásai indokolták.
Hazánkban jelenleg 12,5 ezer védett épület van, ennek az állománynak nem egészen hat százaléka állami tulajdon. A védett épületek közül mintegy háromezer egyházi tulajdon, valamivel több mint ugyanennyi magánhasználatú épület, a fennmaradó rész javarészt önkormányzatoké. Idén februárban újabb negyven építészeti érték került műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között, de akad kőkereszt, szobor és magtár is. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben.
(Múlt-kor/MTI)
