A Hangőr Egyesület által szervezett, Mindenki zenéljen! című konferencián a Hanosz vezetője kiemelte: a stratégia alapján a könnyűzene oktatása egy módszertani központ felügyelete alá kerül, és államilag támogatott kreatívházak jönnek létre.
„A könnyűzene a kultúránk, az egyetemes és a magyar zenetudomány elidegeníthetetlen része, ezt a tényt minél szélesebb körben el kell fogadtatni” – hangsúlyozta Andrásik Remo.
Mint kifejtette, rendszerezni kell az alapszintű tudást, és egy hét szintet magában foglaló tananyag létrehozása van napirenden. Az Öröm a zene tehetségpontok koncepciója a hobbitól egészen a zenei életpálya kiépítéséig terjed. Hozzáfűzte: a fiatalokat egy könnyűzenei oktatási piramis kiépítésével vonzanák a rendszerhez.
„Szeretnénk, ha az NKA Hangfoglaló-programjának támogatásával évek óta nagy sikerrel működő Öröm a zene tehetségkutatók is kapcsolódni tudnának az új oktatási rendszerhez” – tette hozzá.
Az Öröm a zene tehetségkutató idei versenyéről ítt írtunk.
Kitért arra, hogy a tervezési szakaszban lévő program tíz vidéki kreatív házról és egy budapesti könnyűzenei központról szólt. Hozzátette, hogy a debreceni, a ceglédi és a budapesti rocksuli, illetve a tatai Peron tehetségközpont már jelezte együttműködését.
Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló-program elindítója felidézte a konferencián, hogy a könnyűzenei oktatás alprogram 2016 végén indult a Hangfoglalón belül, és azokra a kutatásokra épült, amelyek megállapították:
a zenét tanuló gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, a zenekarban játszók szociálisan érzékenyebbek lesznek társaiknál, és a zenélőkből kerül ki a tudatos zenei vásárlók köre is.
Szólt arról, hogy a Hangszert a kézbe rendezvénysorozatot az elmúlt négy évben pályázatok útján 240 millió forinttal támogatták, ezeken a kiállításokon negyven településen több mint 110 ezer látogató volt, az érdeklődők vadonatúj hangszereken próbálhatták ki a zenélés örömét.
A nyitókép forrása: Öröm a zene
