A 2011 óta kétévenként meghirdetett Leopold Bloom-díj célja a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítésének támogatása. A díjra idén 66 pályázat érkezett, közülük választotta ki a háromfős nemzetközi zsűri azt az öt alkotót, akik a díj idei döntősei és kiállítói lesznek.
A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét szeptember 18-án hirdetik ki Budapest új, kortárs magánmúzeumában, a Q Contemporary-ban, ahol a döntősök munkáiból rendezett kiállítás szeptember 21. és november 2. között lesz látogatható.
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tíz éve, 2011-ben alapította az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward, akik műgyűjtőkként és műtárgyszállítási szakemberekként kerültek kapcsolatba a magyar képzőművészettel. A díjat kétévente ítélik oda. Összege tízezer euró, amit az elismerésen túl egy külföldi kiállítás finanszírozására használhat fel a mindenkori győztes.
A díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse. Az elismerés az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.
A 2021-es díjra ismét korhatár nélkül pályázhattak a hazai színtéren alkotó képzőművészek. A 66, online beérkezett pályázati anyagból – amely tartalmazza a művészek szakmai önéletrajzát, portfólióját és külföldi kiállítási tervüket is – öt döntőst választott ki a nemzetközi művészeti élet neves szereplőiből álló háromtagú zsűri.
Az idei finalisták: Balázs Nikolett, Farkas Roland, Kocsi Olga, Koós Gábor és Szabó Eszter.
Balázs Nikolett gyakran a vidéki, periférikus környezetben talált tárgyakat és anyagokat újrahasznosítva alkotja meg játékos, érzéki és feminin műveit, megkérdőjelezve ezen anyagok értékét és interpretációját. Farkas Roland konceptuális és intermediális alkotásai a társadalmi egyenlőtlenségekkel és pénzközpontú értékrendünk működési mechanizmusaival foglalkoznak változatos médiumú, ironikus reflexiók formájában. Kocsi Olga multimediális installációi a közönséget rendhagyó szituációkba bevonva térképezik fel a köz- és a magánszféra határait, a virtuális és a fizikai valóság között, különböző tudományterületek metszetein egyensúlyozva. Koós Gábor a hagyományos sokszorosító grafikai eljárások két fajtájának – a frottázs és a fametszet technikájának – kortárs újragondolásával készít személyes hangvételű, unikális, vizuális naplókat. Szabó Eszter a hétköznapi élet társadalmi viszonyaiból nyer inspirációt: festményekből animált műveinek olyan megfáradt nőalakok a főszereplői, akik a mindennapi realitás fiktív elszenvedői.
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj zsűrije minden alkalommal változik: olyan nemzetközi szakemberekből áll, akik jellemzően nemcsak saját országuk művészeti közegére, hanem a globális színtérre is bizonyos rálátással bírnak, a magyar művészeti szcénához azonban nem kötődnek. Idén a zsűri elnöke az ír művészeti és kulturális menedzser, Mary McCarthy, a corki Crawford Art Gallery igazgatója, zsűritársai pedig a Chilében élő lengyel képzőművész, Dagmara Wyskiel, az antofagastai ISLA Művészeti Rezidencia Központ koordinátora, valamint a szlovák történész, kurátor és művészetkritikus Richard Gregor, a liptovi Peter Michal Bohúň Galéria igazgatója.
A döntősök műveiből a díj szervezői kiállítást rendeznek, amelynek ebben az évben a frissen nyíló, közép- és kelet-európai fókuszú magánmúzeum, a Q Contemporary Andrássy úti épülete ad otthont. A Leopold Bloom-díj nyertesét a zsűri személyes találkozások, műteremlátogatások után hirdeti ki a finalisták kiállításmegnyitóján, szeptember 18-án, ami egyúttal az ünnepélyes díjátadó gála is.
További információ: http://leopoldbloomaward.com/
A nyitóképen Balázs Nikolett munkája.
