Egészen mostanáig azt hitték a magdaléni kultúrát képviselő tárgyról, hogy ünnepi ivóalkalmatosságként használták.
A különös felfedezésről a Classic FM adott hírt.
A Toulouse-i Természettudományi Múzeum munkatársai évtizedekkel később azonban gyanút fogtak, hogy valami egész másra szolgált a kagyló. A kutatók friss szemmel (és füllel) kezdték vizsgálni a tárgyat, és megállapították, hogy a kagylót speciális követelményeknek megfelelően vájták ki annak megfelelően, hogy hangot adjanak ki vele. A röntgenfelvételekből arra következtettek a tudósok, hogy szándékosan fúrtak a spirál vonalába lyukakat és vágták le a kagyló hegyes csúcsát, hogy abba egy fúvókát helyezzenek.
Egy kürtművészt kértek meg arra, hogy szólaltassa meg a hangszert, amely C, Cisz és D hangokat adott ki.
Carole Fritz régész úgy fogalmazott, érzelmileg nagyon megérintette őt az, amikor először hallotta a kagyló hangját. Azt is elárulta, tartottak tőle, hogy a 18 ezer éves lelet nem bírja ki ezt a hirtelen megterhelést, és esetleg visszafordíthatatlan károsodást szenved.
Nyitókép: Daniel Martin
