A vörös bolygóról készült, 76 méteres térbeli felbontású színes térképet a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) és a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tette közzé.

A Mars körül keringő Tienven-1 misszió kamerája nyolc hónap alatt - 2021 novembere és 2022 júliusa között - 284 felvételt készített, amelyek a Mars teljes felszínét lefedték. A Földre továbbított felvételek alapján több mint 14 ezer kép feldolgozásából született a bolygó színes térképe - számolt be róla a kínai állami CGTN médiavállalkozás angol nyelvű hírcsatornája.

A Marsról készült nagy felbontású képek segítségével a kutatók számos helyszínt azonosítottak, ezek közül 22 helyszín százezernél kisebb lakosságú kínai településekről kapta a nevét a Nemzetközi Csillagászati Unió szabályainak megfelelően.

A Tienven-1 Mars-szondát 2020 júliusában indították útnak, és 2021 februárjában lépett Mars körüli pályára. 

A küldetés Csu-zsung marsjárója 2021 májusában landolt a bolygón, és kezdte meg működését. A rover a tervezett tudományos kutatási feladatainak teljesítése után is folytatta bolygó felfedezését, 358 marsi nap alatt 1921 métert haladt, és jelenleg alvó üzemmódban van. A Mars körül keringő kínai űrszonda a CNSA közlése szerint már több mint ezer napja végez tudományos kutatásokat és gyűjt adatokat a bolygóról. A kínai Tienven-1 sikeres küldetése előtt amerikai és orosz űrjármű is landolt már a Marson, emellett India, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Egyesült Arab Emírségek űrszondái is a bolygó körül keringenek.

Kína 2025 körülre tervezi a Tienven-2 űrszonda indítását azzal a céllal, hogy mintákat gyűjtsön egy Földhöz közeli aszteroidáról, majd felfedezzen egy üstököst. 

„Amennyiben a feladatot sikerül végrehajtani a 2016HO3 kódnevű kisbolygón, a bolygóközi térben ezek lesznek az első, Kína által gyűjtött minták” – jelentette ki Csang Zsung-csiao, a kínai bolygókutatás, egyben a misszió vezető mérnöke. Mint mondta, a szonda először körözni fog az aszteroida körül, mielőtt leszáll a felszínére. Ezt követően a Tienven-2 elindul a Mars és a Jupiter közötti belső aszteroidaöv világába, hogy felfedezzen egy üstököst.

A 2016HO3-ös kisbolygóról annyit tudni, hogy átmérője nem nagyobb száz méternél és a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóppal fedezték fel 2016-ban. Az aszteroida elliptikus pályán kering a Nap körül, időnként megközelíti a Földet és „mintegy műholdként” kering körülötte is - közölte korábban a NASA. A NASA OSIRIS-Rex űrhajója 2021-ben már sikerrel hajtott végre leszállást egy aszteroidán, a Földtől mintegy háromszázhúszmillió kilométerre lévő, felhőkarcoló-méretű Bennun. Japán űreszköz 2019-ben egy kétszázötvenmillió kilométerre keringő bolygón landolt sikeresen.

Nyitókép: Az első globális Mars-térkép bemutatója Kínában. Fotó: Huang Bohan / Xinhua via AFP