?A fórum egyik célja, hogy megtudjuk, milyen közép-európainak lenni, önmagunk megismerését is várjuk tehát ettől a fórumtól. Arra keressük a választ, miért is deklarálhatjuk egy egységes, mégis sokszínű térségként magunkat. Gazdasági régióként, politikai sokszínségünk miatt ugyan nem jelenthetjük ki ezt, de számos olyan kulturális identitásalkotónkkal találkozhatunk a történelemben, akik hangsúlyozták a közép-európai lét kulturális önazonosságban rejlő kohéziós szerepét. Bartók Béla munkássága is azt igazolta, hogy a közép-európaiság kulturális identitást jelent? ? mondta el Hoppál Péter.
Wu Yiqin kritikus, a Kínai Írószövetség Titkársága tagja, a kínai delegáció vezetője elmondta: szeretnék bővíteni kapcsolataik sorát a közép-kelet-európai országokkal. Kifejtette: míg a térség irodalmában nagyon erőteljes a szabadságvágy gondolata, a kínai irodalom középpontjában a föld és a természet szeretete, a történelem vizsgálata és az emberek megfigyelése áll. Ezek kölcsönös megismerése pedig új életerőt adhat az egyes nemzetek irodalmában, újabb együttműködésekkel gazdagodhatnak tovább kultúráink.
A fórumon megtudhattuk: csaknem 70 éves múltra tekint vissza a kortárs kínai irodalom, hiszen az 1949 óta született művek tartoznak ebbe a körbe. Egyfajta nyitás volt megtapasztalható 1978-ban, amikor egyre több műfaj jelent meg a kínai irodalmi piacon, és ezzel robbanásszerű fejlődés indult meg a kínai irodalomban.
Hatalmas elismerést jelentett a kínai irodalom számára, hogy 2012-ben Mo Yan elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, ami nemzetközileg is ismertté tette a kínai irodalmat. Ám nem ő az egyetlen, akit jelentős elismeréssel díjaztak: a sci-fi író Liu Cixin munkáját Hugo-díjjal jutalmazták 2015-ben, a gyermekirodalom jelentős képviselője, Cao Wenxuan pedig idén nyerte el a Hans Christian Andersen Díjat.
Kínában mintegy 15 ezer irodalmi mű jelenik meg évente, amelyek közül 11 ezer írás új szövegként található meg a piacon, mintegy 160 milliós példányban. A kínai írók tollából körülbelül 40 ezer regény születik meg minden évben, több közülük pedig, elnyerve az olvasók tetszését, best sellerré is válik. Kína igyekszik intézményeket létrehozni irodalma széles körben való megismertetésére: 150 kortárs kínai író olvasható ma már a világ különböző nyelvein.
Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, művelődéstörténész elmondta: a fórum komoly ösztönzés arra, hogy egymást megismerjük. ?Abszurd, hogy ezt az impulzust Kínából kapjuk, hiszen Magyarországon is voltak ennek előzményei, de ezeket soha nem vettük komolyan? ? fogalmazott. A fórum eredményeként több fordítás születhet, egyéb eszmecserékre kerülhet sor, amelyek segíthetnek felderíteni, hogy a más nemzetek képviselői ugyanazokkal a gondokkal néznek szembe. ?Itthon tragikus nemzeti érzés uralkodik a történelmünkkel kapcsolatban, de rá kell jönnünk, ugyanezt a környező országokban is fellelhetjük.? Kiss Gy. Csaba éppen ezért jó ötletnek tartaná egy közös antológia megszületését, amelyben a közép-európaiság kapna szerepet: a kis és a közepes nemzetek dilemmái, pesszimizmusa, a reménytelenségen túli reménye.
A résztvevő országok második irodalmi fórumukat két év múlva Kínában rendezik.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
