1989. május 19-én Deng így szólt az egyik tisztviselőjéhez: 'a hadijogi intézkedéseket határozottan kell kezelnünk, a károkat minimalizálnunk kell, de fel kell készülnünk egy esetleges vérontásra is' ? olvasható a napló egyik bejegyzésében. Li, a 81 éves, rossz egészségügyi állapotban lévő egykori vezető állítólag azért írta a naplót, hogy igazolja saját szerepét a gyilkosságokban: 'A zavar elején már felkészültem a legrosszabbra is, inkább feláldoztam volna a saját és a családom életét, csakhogy megóvjam Kínát egy ilyen kulturális forradalomtól.'
Az emlékiratok egy évvel azután kerültek elő, hogy a Kommunista Párt egyik titkárának titkos naplóját publikálták. A kézirat közvetítőkön keresztül jutott el a kiadókhoz, ahol igyekeztek annak hitelességét alaposan megvizsgálni. A kétséges részeket lábjegyzetben fogják jelölni a hamarosan megjelenő kötetben.
Bár azt ma sem tudjuk, kik haltak meg a Tiananmen téren, a naplóból kiderül, miért küldték be a tankokat június 3-án éjjel az emberek közé. A tiananmeni incidenssel kapcsolatos híreket szigorúan elnyomták Kínában, az államilag ellenőrzött médiában betiltották még az említését is. A volt vezetők gondolatai így az internetes fórumokon terjedtek tovább. A kézirat híre legalább 50 ezer emberhez jutott el.
Tajvan miniszterelnöke a megemlékezés napján beszédében elmondta: 'Kínának meg kellene tanulnia a 89-es leckét. Fontos, hogy toleránsabb legyen azokkal, akik másként gondolkodnak, csak így győzheti meg a világot arról, hogy jót akar.' Mr Ma arra ösztönözte Pekinget, vegye át az emberi jogi kérdések vadonatúj megközelítését: mutassa meg a világnak, hogy a kontinens emelkedése békés és megtestesíti a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok egyetemes értékeit.
Az 1989-es mozgalom egyik vezetője, az akkoriban diák Wu'er Kaixi aktivista, jelenleg a kormányzati lista második legkeresettebb embere. A most 42 éves férfi akkor vált híressé, amikor 1989. május 18-án félbeszakította Li Peng szavait egy egyetemi előadás alkalmával. Ezt az előadást a televízió élőben közvetítette. Tavaly, a mészárlás 20. évfordulóján Wu?er Kaixi megpróbálta átadni magát a hatóságoknak, de visszautasították Tajvanra, ahol eddig is száműzetésben élt. 'Igen mélyen elszomorít, hogy az elmúlt 20 évben nem láthattam a családomat és még azt sem fogadták el, hogy börtönbe zárassam magam. A kormány megpróbálja elkerülni azt, ami 20 éve történt. Vadásznak rám Kínában, de mégsem adhatom fel magam. Kína valóban egy határozott, erős nemzet lenne?' - teszi fel a kérdést a több mint 20 éve száműzetésben élő férfi.
