A bemutatásra került világtérkép a The Economist múlt heti cikkével indította világpremierjét, amely újraélesztette a hónapok óta tartó szakmai vitát egy brit tengerésztiszt könyvéről. Gavin Menzies 2003-ban megjelent könyvében ugyanis azzal az állítással szerzett magának páratlan médiafigyelmet, hogy a kínai Cseng Ho Kolumbusz előtt néhány évtizeddel már felfedezte Amerikát. Inkább tengerészeti tapasztalatokon semmint aprólékos történészi kutatómunkán alapuló 1421: Amikor a kínaiak felfedezték a világot című könyve szerint nem csak az Újvilág, hanem az összes kontinens felfedezésében is a kínaiak jártak az élen.
Állításait a szakma légből kapottnak, "merő fikciónak ítélte" - amint azt korábban a történet fogadtatásáról írtuk. Hamar kiderült, hogy a feltételezett kínai-amerikai genetikai hasonlóság nem igazolható, az állítólag Kaliforniában megtalált középkori kínai horgonyok létezését pedig semmiféle dokumentum nem támasztja alá.
Abszurd a Cseng Ho afrikai expedícióját felidéző fejezet egyik következtetése is, miszerint egy nyugat-afrikai szigeten található kőoszlopról indiai nyelvjárású felirata a kínaiak közvetítő szerepének volna bizonyítéka. Ugyanakkor léteznek tények, amelyek vélhetőleg kínai-amerikai kapcsolatokra mutatnak: az első Amerikába látogató európaiak Kelet-Ázsiában őshonos kakasokra bukkantak, Ázsiában pedig amerikai eredetű kukoricát találtak.
Mit mondanak erről a korabeli kínai dokumentumok? Menziesnek semmit, mert ilyeneket nem kutatott soha, ugyanakkor Timothy Furnish, a georgiai Perimeter Főiskola egyetemes történeti tanszékének munkatársa szerint nem is fog: az idegengyűlölő konfucionista hivatalnokok ugyanis azt tanácsolták a Cseng Ho halála után regnáló uralkodóknak, hogy semmisítsék meg az összes tengeri utazásról fennmaradt feljegyzést. Kérdés, mit tudott Cseng Ho és mi köze a térképhez?
Ki volt Cseng Ho? Cseng Ho (angolos írásmóddal Zheng He, születésekor Ma Sanbao) (1371-1433/35) a Ming-dinasztia (1368-1644) korának leghíresebb admirálisa mohamedán vallású eunuch volt. Mint korábban megírtuk, több száz egységből álló flottája élén 1405 és 1433 között összesen hét alkalommal vezetett látványos és költséges felfedezőutakat az ismeretlenbe. Tengerészi kvalitásai és útjai során tett nagyjelentőségű felfedezései ismertek és elfogadottak. Senki nem vitatja például, hogy az ázsiai partvidék, Ausztrália, az Arab-öböl térsége, valamint az afrikai kontinens korabeli lakossága találkozott a Cseng Ho vezette kínai tengerészekkel, illetve, hogy kereskedelmi, politikai kapcsolatot létesített a korabeli kínai birodalommal.
Miről mesél a térkép? Nos, a múlt hét elején, Pekingben nyilvánosságra hozott kínai térképmásolat sem igazolja Menzies állításait. A nyilvánosságnak bemutatott 1763-as keltezésű kópia európai térképek alapján készült, s nem tudni, hogy 1418-ra datált eredetijének bármi köze lenne Cseng Ho utazásaihoz. A kínai kartográfia szakértője, Gong Yingyan, a zejiangi egyetem történésze szerint Kínában a térképkészítők a jezsuiták hatására követtek európai mintákat.
Bárki láthatja, hogy a kontinensek partvonalai nagyjából pontosak, Kalifornia viszont szigetet képez, a brit-szigetek hiányoznak, Ausztrália rossz helyre került, a Vörös- és a Földközi-tenger között túl nagy a távolság. E tévedések egy része a korabeli s nem sokkal később készült európai térképeken is visszaköszön, s ezen csak a portugál hajózási tapasztalatok fényében tudtak javítani a térképészek.
A térkép tulajdonosa, Liu Gang kínai jogász, szenvedélyes térkép- és műtárgygyűjtő, öt évvel ezelőtt ötszáz dollárt fizetett egy sanghaji kereskedőnek egy elég réginek látszó mind az öt földrészt és a két sarkvidéket is ábrázoló világtérképért. Hiába próbálta azonban Gang térképészeti szakemberek segítségével pontosíttatni legújabb kincse keletkezési idejét, mindenhol érdektelenségbe és visszautasításba ütközött. 2003-ban kezébe került Gavin Menzies említett műve, aminek olvastán az a meggyőződése alakult ki, hogy az általa birtokolt térkép éppen ezen expedíciók eredményeit tükrözi.
Érdemben nem befolyásolja a történetet Gunnar Thompson térképész és az általa vezetett Új Világ Intézet (New World Institute) az alternatív történelem szerelmeseinek szánt nyilatkozata, miszerint "amennyiben a térkép hitelesnek bizonyulna, újra lehetne gondolni a 15. század történelmét".
A 15. század történetét bármikor újra lehet gondolni. Ön szerint érdemes?
