A Kincsek Budapestről című kiállításon mintegy 130 remekművel találkozhat a japán nagyközönség a tokiói The National Art Centerben. Az európai művészet világhírű mestereinek – többek között Tiziano, El Greco, Renoir, Monet – művei mellett a legkiválóbb magyar festők – köztük Munkácsy, Mednyánszky, Rippl-Rónai, Csontváry – kiemelkedő alkotásait is megtekinthetik a március közepéig látható tárlaton.

A Kincsek Budapestről: európai és magyar mesterművek a budapesti Szépművészeti Múzeumból és a Magyar Nemzeti Galériából címmel megrendezett tárlat megnyitóján a kormányfő hangsúlyozta: a magyarok azért innovatívak, azért képesek olyan világszínvonalú alkotásokra, mint amilyeneket itt is látni, mert bizonyítaniuk kell, hogy a világnak szüksége van rájuk, a világ jól jár, ha vannak magyarok. Ezért van olyan sok magyar Nobel-díjas, olyan sok magyar olimpiai aranyérem, ezért vannak ilyen művészeti alkotások.

 Orbán Viktor kifejtette: amikor Magyarországon japánokkal beszél, az a benyomása, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt. A szellem, az érzelmek és az erények közös metszetét” azonnal felismerik, ha egy magyar beszél egy japánnal vélekedett. Arról is beszélt, hogy kiemelkedő kulturális beruházás és fejlesztés zajlik most Budapesten, „fantasztikus múzeumi negyedet építünk”, és egy nemzetközi tervpályázat kiírása után két épületet japán építészek terveznek.

A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulójáról elmondta: 150 év kerek évforduló, sok módon lehet megünnepelni, mi egy kiállítással ünnepelünk, kultúrával, mert ez méltó két olyan ősi kultúrnemzethez, mint a magyar és a japán.

 Takamado Tsuguko hercegnő felidézte: 2008-ban járt utoljára Magyarországon, és máig emlékszik a főváros Duna-partjára, a Halászbástyára, a Lánchídra és a múzeumokra. A most megnyíló kiállításon Magyarországot képviselő művek lesznek láthatók, olyan alkotások, amelyeket Japánban még nem láttak. Hozzáfűzte: a tárlat tovább erősíti a magyar-japán kapcsolatokat.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: Magyarország egyik legvirágzóbb időszaka akkor kezdődött, amikor Japán is új, prosperáló korba lépett, a 19. század közepén. Ekkor, 1869-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatokat, amivel Magyarország és Japán olyan közel került egymáshoz, mint korábban sosem. Emlékeztetett: a Szépművészeti Múzeum építését a 19. század végén rendelték el, gyűjteményét jelentős állami vásárlásokkal és adományokkal gyarapították, így vívta ki máig megőrzött magas rangját. Ebből a gyűjteményből hoztak most el egy átfogó válogatást, amelynek révén nemcsak kiemelkedő európai művészek alkotásaival találkozhatnak a látogatók, hanem jelentős magyar művekkel is.

A kiállítás 2020. március közepéig látható Japánban, a tárlaton 130 mű tekinthető meg, a darabok a művészettörténet 400 évét ölelik fel. A kiállítást a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója alkalmából rendezik meg.

A Szépművészeti Múzeum szervezésében az elmúlt években több jelentős külföldi múzeumban és kiállítóhelyen is önálló kiállításon mutatkozhattak be a budapesti múzeum műtárgyai, illetve a magyar képzőművészet jeles alkotásai. A londoni Royal Academy of Arts-ban, a bécsi Kunstforumban, a római Modern Művészeti Nemzeti Galériában, a párizsi Musée d’Orsay-ban és a Musée du Luxembourgban, valamint a milánói Palazzo Reáléban vagy a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban összesen több százezren találkozhattak a magyarországi remekművekkel. 

A tokiói kiállítás kiváló példája annak, hogy a Szépművészeti Múzeum anyagának minősége és sokrétűsége alkalmas arra, hogy egységes és magas színvonalon, számos remekművel reprezentálja az elmúlt évszázadok képzőművészetét. A kiállítás 2 nagy kiállításrészben (a reneszánsztól a 18. századig, valamint a 19. és a kora 20. század) 15 szekcióra bontva mutatja be négy évszázad képzőművészetét.

Többek között külön egységben mutatkoznak be a 15-18. századi szobrok, az úgynevezett holland „arany évszázad” jeles alkotásai, a németalföldi, valamint az itáliai reneszánsz remekművei, a spanyol festészet alkotói, de a csendéletek, a plen air, a naturalizmus és a posztimpresszionista művek is külön szekciót kaptak a tárlaton.

Fotó forrása: MTI