Kincsek Budapestről

A Kincsek Budapestről című kiállításon mintegy 130 remekművel találkozhat a japán nagyközönség a tokiói The National Art Centerben. Az európai művészet világhírű mestereinek – többek között Tiziano, El Greco, Renoir, Monet – művei mellett a legkiválóbb magyar festők – köztük Munkácsy, Mednyánszky, Rippl-Rónai, Csontváry – kiemelkedő alkotásait is megtekinthetik a március közepéig látható tárlaton.

A Kincsek Budapestről: európai és magyar mesterművek a budapesti Szépművészeti Múzeumból és a Magyar Nemzeti Galériából címmel megrendezett tárlat megnyitóján a kormányfő hangsúlyozta: a magyarok azért innovatívak, azért képesek olyan világszínvonalú alkotásokra, mint amilyeneket itt is látni, mert bizonyítaniuk kell, hogy a világnak szüksége van rájuk, a világ jól jár, ha vannak magyarok. Ezért van olyan sok magyar Nobel-díjas, olyan sok magyar olimpiai aranyérem, ezért vannak ilyen művészeti alkotások.

 Orbán Viktor kifejtette: amikor Magyarországon japánokkal beszél, az a benyomása, hogy több dolog köt össze minket, mint amennyi elválaszt. A szellem, az érzelmek és az erények közös metszetét" azonnal felismerik, ha egy magyar beszél egy japánnal – vélekedett. Arról is beszélt, hogy kiemelkedő kulturális beruházás és fejlesztés zajlik most Budapesten, „fantasztikus múzeumi negyedet építünk", és egy nemzetközi tervpályázat kiírása után két épületet japán építészek terveznek.

A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulójáról elmondta: 150 év kerek évforduló, sok módon lehet megünnepelni, mi egy kiállítással ünnepelünk, kultúrával, mert ez méltó két olyan ősi kultúrnemzethez, mint a magyar és a japán.

 Takamado Tsuguko hercegnő felidézte: 2008-ban járt utoljára Magyarországon, és máig emlékszik a főváros Duna-partjára, a Halászbástyára, a Lánchídra és a múzeumokra. A most megnyíló kiállításon Magyarországot képviselő művek lesznek láthatók, olyan alkotások, amelyeket Japánban még nem láttak. Hozzáfűzte: a tárlat tovább erősíti a magyar-japán kapcsolatokat.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: Magyarország egyik legvirágzóbb időszaka akkor kezdődött, amikor Japán is új, prosperáló korba lépett, a 19. század közepén. Ekkor, 1869-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatokat, amivel Magyarország és Japán olyan közel került egymáshoz, mint korábban sosem. Emlékeztetett: a Szépművészeti Múzeum építését a 19. század végén rendelték el, gyűjteményét jelentős állami vásárlásokkal és adományokkal gyarapították, így vívta ki máig megőrzött magas rangját. Ebből a gyűjteményből hoztak most el egy átfogó válogatást, amelynek révén nemcsak kiemelkedő európai művészek alkotásaival találkozhatnak a látogatók, hanem jelentős magyar művekkel is.

A kiállítás 2020. március közepéig látható Japánban, a tárlaton 130 mű tekinthető meg, a darabok a művészettörténet 400 évét ölelik fel. A kiállítást a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulója alkalmából rendezik meg.

A Szépművészeti Múzeum szervezésében az elmúlt években több jelentős külföldi múzeumban és kiállítóhelyen is önálló kiállításon mutatkozhattak be a budapesti múzeum műtárgyai, illetve a magyar képzőművészet jeles alkotásai. A londoni Royal Academy of Arts-ban, a bécsi Kunstforumban, a római Modern Művészeti Nemzeti Galériában, a párizsi Musée d’Orsay-ban és a Musée du Luxembourgban, valamint a milánói Palazzo Reáléban vagy a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban összesen több százezren találkozhattak a magyarországi remekművekkel. 

A tokiói kiállítás kiváló példája annak, hogy a Szépművészeti Múzeum anyagának minősége és sokrétűsége alkalmas arra, hogy egységes és magas színvonalon, számos remekművel reprezentálja az elmúlt évszázadok képzőművészetét. A kiállítás 2 nagy kiállításrészben (a reneszánsztól a 18. századig, valamint a 19. és a kora 20. század) 15 szekcióra bontva mutatja be négy évszázad képzőművészetét.

Többek között külön egységben mutatkoznak be a 15-18. századi szobrok, az úgynevezett holland „arany évszázad” jeles alkotásai, a németalföldi, valamint az itáliai reneszánsz remekművei, a spanyol festészet alkotói, de a csendéletek, a plen air, a naturalizmus és a posztimpresszionista művek is külön szekciót kaptak a tárlaton.

Fotó forrása: MTI