Kincsekkel teli hajóroncsokat találtak Izrael középső részén, Cézárea egykori kikötőjének közelében a tenger mélyén – jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán a Facebook-oldalán.
A Régészeti Hatóság a Tel-Avivtól északra, Cézárea területén végzett tengeri feltárásán két ősi hajóroncs kincseit hozta a felszínre, több száz érmét, díszes, ritka drágakövekkel ékesített arany- és ezüstgyűrűket, sasfigurát, harangokat és hajóalkatrészeket.
Az IAA tengeri régész osztályának kutatói szerint a leletek két hajó történetét mesélik el. A hajók különböző korokban vesztek a tengerbe utasaikkal együtt, valószínűleg épp miközben megpróbáltak lehorgonyozni.
Az egyik hajó a római korban, mintegy 1700 évvel ezelőtt, a másik pedig a mamelukkorban, mintegy 600 évvel ezelőtt szenvedhetett hajótörést.
A roncsokat és az elsüllyedt rakományokat 4 méter mélységben, több tucat méteres körzetben, szétszórva találták meg a tenger fenekén.
A maradványok alapján vihar közeledte miatt próbálhattak lehorgonyozni távol a kikötőtől, noha a tengerészek tudták, hogy katasztrófával fenyeget a kikötés a kiépített és rendezett rév helyett a viszonylag sekély vízben.
Mintegy 560 érmét találtak, amelyek a középkorban elsüllyedt mameluk kori (1250–1517) hajóról származnak. A több mint ezer évvel korábban odaveszett másik hajón több száz ókori ezüst- és bronzérmét leltek. A római uralmat jelképező kicsiny, sas alakú bronz figurára, a római vígjátékokból ismerős álarcos pantomimszínész alakra, kerámiaedényekre és a gonosz szellemek elűzését szolgáló, bronzból készült harangokra bukkantak.
Emellett számos fém hajóalkatrészt fedeztek fel, több tucat nagy bronzszöget, víz kiszivattyúzásához szükséges ólomcsöveket, valamint egy törött, vasból készült nagy horgonyt, amely a szakemberek szerint az egykori vihar hatalmas erejét jelzi.
Az odaveszett utasok személyes tárgyai is előkerültek, többek között egy általában gyűrűben elhelyezett vörös drágakő, melynek felső oldalába lanthoz hasonlatos korabeli hangszer képét csiszolták. Ezt a zsidó hagyomány Dávid hegedűjének nevezi.
Felszínre hoztak egy zöld drágakővel ékesített, nyolcszög alakú vastag aranygyűrűt is, melybe fiatal pásztorfiú alakját vésték, aki vállán bárányt cipel. A „jó pásztort” ábrázoló kép a korai keresztény művészetben Jézus szimbóluma annak a példabeszédnek a nyomán, amely Jézusról mint az emberek könyörületes pásztoráról szól, aki pártfogolja az embert vagy a hívők gyülekezetét.
A tudósok úgy vélik, hogy a gyűrű tulajdonosa az első keresztények egyike lehetett.
A leleteket Cézárea város mellett tárták fel, s ennek nagy jelentősége van a keresztény hagyományban, mert ezen a helyen alakult ki az egyik legkorábbi keresztény központ.
Nyitókép: bronzérmék a római korszakból. Fotók: Israel Antiquities Authority (IAA)/Dafna Gazit
