Június 5-én délután 6 órakor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kiállítóhelyén rendezték meg a Jeles napok tartalomszolgáltatás bemutatóját, amelyen elsőként Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntötte az egybegyűlt közönséget, majd beszédet mondott Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. A megújult tartalomszolgáltatást Sudár Annamária, az OSZK munkatársa és a honlap főszerkesztője mutatta be a jelenlevőknek.

Névtelen terv.jpg
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója/Fotó: Bach Máté/Kultúra.hu

„A Jeles napok majdnem két évtizede ad ábrázatot az időnek” – mondta Rózsa Dávid az immár 1028 évforduló, 961 ünnep, 300 egyházi ünnep, 45 jeles nap, 1124 kiemelt magyar nap, valamint 278 világ- és nemzetközi nap leírását tartalmazó digitális adathordozóról, amelyről külön érdemes kiemelni: a felsorolt ünnepek és kiemelt napok mellett – vagy inkább azokkal együtt – még további, megközelítőleg hétezer szép- és szakirodalmi idézet olvasható. Az OSZK főigazgatója szerint ez a felület egy tájékozódási pont, ahol megélhető az emlékezés, mint egzisztenciális tapasztalat. Az emlékezésen keresztül pedig saját jelenünkhöz kapcsolódunk, ezért aztán a nemzeti könyvtár megújult tartalomszolgáltatása, csakúgy, mint az elmúlt két évben született együttműködések és egyéb tartalomszolgáltatások egy és ugyanazon célt szolgálják: „hogy aktualizálható legyen minden, ami a magyarról szól”.

BM_20240605 (10).JPG
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke/Fotó: Bach Máté/Kultúra.hu

Demeter Szilárd egy személyes történeten keresztül mutatott rá a megújult Jeles napok tartalomszolgáltatás fontosságára, elmondása szerint Borbás Marcsi főként egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó gasztronómiai kiállítása döbbentette rá, hogy dédszüleink még mennyivel rendszerezettebb életet éltek: „Jöhetett világháború, embertelen diktatúra, mégis volt egy ritmusa, egy tagoltsága egy adott naptári évnek, ami ha nem is irányította, de biztonságba helyezte, megtartotta őket a saját életükben.” A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint ezt a fajta tudást és bölcsességet kellene visszavezetni az életünkbe. „A nagyszüleimnek a Petőfi-összes és a Biblia mellett a másik nagy becsben tartott könyvük a kalendárium volt. Ehhez a kalendáriumhoz nyúltak elég rendszeresen, ha valami ismeretet akartak felfrissíteni vagy valamibe akartak kapaszkodni. A Jeles napok a mi virtuális kalendáriumunk” – hangsúlyozta Demeter Szilárd. Amolyan lélekmankóként szolgál a mindennapokban, egyfajta segédeszközként egy olyan kultúrafogyasztói társadalomban, amelyben megszűnt a kitüntetett idő és a kitüntetett tér. A főigazgató meglátása szerint egy olyan világban, amely a „bárhol, bármikor és bármit” elvére alapszik, kiemelkedő szerepe lehet egy olyan gyűjteménynek, ami kicsit visszahelyezi az embert a térbe és az időbe.

A Jeles napok digitális gyűjtőhely alapötlete – Sudár Annamária elmondása szerint – egy 2001-ben meghirdetett pályázati lehetőség apropóján született meg, amelynek kulcsgondolata egy olyan oktatási segédanyag létrehozása, amelynek struktúráját maguk az ünnepek adják, és majd ezekre épülnek rá azok az irodalmi szövegek, amelyeket a Neumann-ház akkor már nagy számban digitalizált. Sudár Annamária azt is kihangsúlyozta, az immár 18 éves Jeles napok szolgáltatás megvalósulása csakúgy, mint a teljes informatikai és arculati megújulás, megannyi lelkes ember munkájának és odaadásának köszönhető. Közéjük tartozik többek között Jankovics Marcell, aki már az első lépésektől kezdve „teljes mellszélességgel támogatta a munkát”, felajánlva saját gyűjteményét és összes kapcsolatrendszerét.

BM_20240605 (13).JPG
Sudár Annamária, az OSZK munkatársa és a honlap főszerkesztője/Fotó: Bach Máté/Kultúra.hu

Sudár Annamária részletesen bemutatta a megújult felület működését, amelyből egyértelművé vált: a Jeles napok nem csupán egy egyszerű kalendárium, hanem egy több szálon is kapcsolódó információkat összegyűjtő komplex hálózatrendszer, amely – többek között – nemzeti ünnepeket, világi és egyházi, valamint egyházi eredetű ünnepeket, történelmi, irodalmi évfordulókat, világnapokat és egyéb kiemelt magyar vagy nemzetközi napokat tár az olvasók elé. Mindez pedig, az újragondolásnak köszönhetően, még több új elemmel gazdagodott. Az egyes ünnepoldalakon belül további kapcsolódó tartalmakhoz juthatunk el, hang- és videóanyagok, szépirodalmi művek, és a blog ikonra kattintva izgalmas kutatások válnak elérhetővé. A Jeles napok gerincét az úgynevezett ünneplista adja, amely jelenleg csaknem 1800 ünnepoldalt jelent. A szöveges összeállítások az OSZK gyűjteményének dokumentumaival egészült ki: kéziratok, kódexrészletek, régi fényképek, képes levelezőlapok, plakátok, címlapok és térképrészletek találhatóak meg az oldalon.

BM_20240605 (11).JPG
Jazzation a cappella együttes/Fotó: Bach Máté/Kultúra.hu

Sudár Annamária azt is hozzátette: van még feladat ezzel a szolgáltatással; bővülni és gyarapodni szeretne több területen is, így például a színháztörténet terén, mely rendkívül sok lehetőséget tartogat még a Jeles napok számára. Hasonlóan a hanganyagokhoz, hiszen nem kevesebb, mint 250 hanganyag – a magyar verséneklők klasszikus nemzedékeitől és ifjabb nemzedékeitől való válogatás, amelyet Török Máté készített a felkérésükre – várja a jogi ügyintézéseket. „Itt a Kaláka együttesre, a Sebő Együttesre, a Hangraforgóra az ifjabbak közül, Huzella Péterre, Kátai Zoltánra és természetesen a Misztrálra lehet gondolni, hiszen a megzenésített versek mindig az adott szövegeknél szerepelhetnek, azaz irodalmi szövegek jönnek a MEK-ről vagy a Digitális Irodalmi Akadémiából, amelyeknél kattinthatóan ez a 250 további hanganyag is ott lesz” – emelte ki Sudár Annamária. A függőben lévő bővítések és új elemek beintegrálása és véglegesítése a Jeles napok munkatársainak reményei szerint tanévkezdésre várható, hiszen a szolgáltatás jelentős szerepet játszik az iskolai oktatás segítésében is.

Sudár Annamária bemutatója zárásaképp a Jeles napok szolgáltatás célkitűzéseit foglalta össze: „Ha a kérdés az, hogy mi a célja a Jeles napok szolgáltatásnak, akkor nyilván az a válasz egyrészt, amit Demeter Szilárd mondott, másrészt viszont az a válasz, hogy az irodalom népszerűsítése, amelyek OSZK-s és PIM-es tartalmakat jelentenek, másrészt az OSZK állománya és ezáltal a magyar kultúra felmutatása.”

Az előadást a Jazzation a cappella együttes zenés produkciója színesítette.