Kirill Fokin kortárs orosz drámaíró King Lear Show című ősbemutatója egy népszerű televíziós csatorna stúdiójában játszódó, grandiózus valóságshow, amelyben élő közvetítések, háborús krónikák és reklámok váltogatják egymást, és időnként a nézőket is bevonják a játékba.

King Lear Show Nemzeti Színház sajtótájékoztató
Schnell Ádám, Tóth Auguszta, Söptei Andrea és Szarvas József a sajtótájékoztatón

A King Lear Show című darabot Shakespeare Lear király című drámája inspirálta, az előadást Valerij Fokin orosz rendező, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház igazgatója állítja színpadra, aki olyan produkciókat rendezett már a Nemzeti Színházban, mint A krokodilus vagy a Rex.

A darabban zajló cselekmény egyik központi motívuma a Lear Corporation, a világ legnagyobb médiaholdingja, melynek a jövője forog kockán. Lear, a Lear Corporation elnöke próbára akarja tenni a három lányát, hogy eldönthesse, kire hagyja médiabirodalmának vezetését, végül azonban a saját próbatételét kell kiállnia, mindezt egy élő show-műsorban. Lear talán az egyetlen olyan szereplő, aki elhiszi, hogy mindaz, ami a színpadon a történet szerint zajlik, az maga a valóság, és az előadás végén a saját csapdájába esik. Az előadás egy tragikomikus színpadi látomás, amelyben felbukkannak Shakespeare-idézetek, és a főszereplő őrült lázálmán keresztül Lear szelleme szólítja meg a közönséget. A nézők pedig az előadás végén rádöbbenhetnek, hogy ők is ugyanolyan részesei voltak a „műsornak”, mint maguk a szereplők.

Az igazi hatalom a médiában van – fogalmazott Kirill Fokin a sajtótájékoztatón, a hatalom természete, a hatalom logikája nagy változáson esett át. Szerinte míg a hagyományos médiában felvették a show-műsorokat, és azokat közvetítették a nézőknek, addig a közösségi médiában ma mindenki a saját reality műsorát veszi fel, amelyet az egész világon bárki láthat, ezért ez az előadás egy kicsit erről is szeretne beszélni.

„Amikor felmerült az az ötlet, hogy készítsük el a Lear király modern változatát, elgondolkodtam azon, hogy vajon ma mi lehet olyan szent, mint annak idején a király hatalma. Learből elnököt vagy diktátort csinálni – nem lett volna pontos analógia. Kit lepne meg ma, hogy egy leköszönő elnök elveszíti a hatalmát? Vagy egy diktátor helyzete, aki bukása után nevetség tárgyává válik? Az igazi új hatalom ma az információs térben található. A »régi« média már nem tudja felvenni a versenyt az »új« közösségi médiával” – mondta a darab szerzője, Kirill Fokin, aki a Moszkvai Állami Egyetem történelem szakán végzett, és politikatudományból doktorált. Tézis című első novelláskötete 2012-ben jelent meg, amelyet egy sor további könyv követett. Rex című darabját tavaly mutatta be a budapesti Nemzeti Színház.

King_Lear 02 Eöri.jpg
Valerij Fokin rendező (jobbra)

„Ahogyan az előző nemzeti színházi rendezésem, a Rex főszereplője, úgy a King Lear Show Learje sem klasszikus hőstípus, hiszen a hatalom megszerzéséért mindketten számos embertársukon léptek át korábban. A sorsuk abban is hasonlóságot mutat, hogy most éppen az történik velük, amit ők mások kárára addigi életük során elkövettek. Lear a mi előadásunkban – vagyis Kirill Fokin író felfogásában – egy médiamágnás, aki cinikus korunk szabályai szerint építette ki médiabirodalmát, de az előadás idejében, az utódlás pillanatában a saját csapdájába sétál: utódjelöltjei, vagyis három lánya egy rendkívül cinikus »játékot« játszik vele. Egy valóságshow főszereplőjévé teszik apjukat, a King Lear Corporation nevű médiabirodalom vezetőjét. Ez a helyzet felkészületlenül éri Leart, aki fokozatosan csúszik a cinizmusból az őrületbe. Ezt a folyamatot erős színpadi gesztusokkal érzékeltetjük, hiszen a mi előadásunk szereplői kortárs környezetben és mai nyelven szólalnak meg, amikor viszont Learen eluralkodik az őrület, Shakespeare költői nyelvezetén fejezi ki magát, és a színészi játék is megváltozik: egy régies, patetikus, teátrális magatartást vesznek fel a szereplők. A cinizmus számomra azt jelenti, hogy az önérvényesülés érdekében egyszerűen kikapcsoljuk a lelkiismeretünket. Ha ezt megtesszük, az erkölcsi gátak átszakadnak, és minden lehetségessé válik. De ennek ára van: a cinikus korszellem megszemélyesítője, Lear beleőrül. De hiába tudjuk, hogy bűnös, Lear őrült magányának pillanatában a néző rájön, hogy ő is csak egy ember. Ennyiben számíthat együttérzésünkre. A cinizmus és a hatalomvágy mindannyiunkban ott van” – fogalmazott Valerij Fokin rendező.

Gyakorlatilag egy televíziós műsor felvételére érkezik meg majd a néző – mesélte Alekszej Tregubov díszlet- és jelmeztervező. „Az előadás során fokozatosan változások történnek a térben, különböző színházi nyelvek, formanyelvek találkoznak, egy sajátos vizuális kollázs jön létre a színpadon” – folytatta Alekszej Tregubov. „Soha nem tudhatod, hogy hol a valóság és hol az illúzió. Remélem, hogy egy olyan látványvilágot sikerült kitalálni, amely hűen követi az előadás fordulatait. Talán elárulhatjuk azt a titkot, hogy a nézők maguk is a színpadon helyezkednek el, így a színpadot is díszletelemként kezeljük.”

A King Lear Show főszerepét Schnell Ádám játssza, a három lányának szerepét pedig Söptei Andrea, Tóth Auguszta és Polyák Anita egyetemi hallgató alakítja. A Shakespeare-drámából ismert szereplők új kontextusban jelennek meg, így nyer az alkotók reményei szerint a mai világunkat egy alternatív univerzumban ábrázoló előadás révén Shakespeare műve egészen más, újfajta értelmezést.

Fotók: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház