Kinyílik a világ a festmények által

Egész nem­ze­dé­kek, tár­sa­dalmi réte­gek éle­téből maradt ki a fes­té­szet érté­ke­i­nek élmény­szerű elsa­já­tí­tása, miál­tal vilá­guk nem képes kinyílni a szó babitsi értelmében ? írják a Magyar Fes­té­szet Napja oldalán. Ezért indult el a Magyar Fes­té­szet Napja civil kez­de­mé­nye­zés­ként ? Bráda Tibor, Zsol­nai Gábor, Bayer Ilona, Szent­györ­gyi József, Fabók Gyula részvételével 2002-ben. Azóta hazánk­ban rend­sze­re­sen meg­ün­ne­plik a Magyar Fes­té­szet Nap­ját, ame­lyet októ­ber 18-ra tűz­tek ki.

Hogy miért erre a napra? Mert ekkor ünne­pel­jük Szent Lukács név­nap­ját, aki évszá­za­dok óta a festők védő­szentje. Az első évben csak reménykedtek a szervezők, hogy egy­szer az egész orszá­got átszövő, az ország­ha­tárt is átlépő, egész héten át tartó művé­szeti fesz­ti­vál, a hazai kor­társ fes­té­szet méltó és átfogó sereg­szem­léje lesz kezdeményezésükből. Álmaik és törekvéseik azonban valóra váltak, hiszen a máso­dik évben az ünnep már két­na­pos volt, 2006-ban pedig több mint egy héten át tar­tot­tak az ünnep­hez kötődő ese­mé­nyek. Idén pedig 300 művész két­ezer­nél is több képe lesz lát­ható ország­szerte, sőt csat­la­koz­tak a kez­de­mé­nye­zés­hez szlo­vé­niai, szé­kely­földi és szlo­vá­kiai kiál­lí­tó­he­lyek is.

Találkozás a festőkkel

A ren­dez­vény­so­ro­zat láto­ga­tott­sága és kiál­lí­tó­i­nak száma évről évre nő, célja pedig évek óta vál­to­zatlan: a fest­mé­nyek művé­szeti szín­vo­na­lá­ból és egye­di­sé­géből adódó érték elis­mer­te­tése, a kor­társ magyar festők és alko­tá­saik iránti közön­ség­sze­re­tet kivívása ? írják az oldalon. Hozzáteszik: az eddi­gi­ek­ből is kitű­nik, hogy a Magyar Fes­té­szet Napja min­den évben vál­to­zik, bővül, és egyre nagyobb lép­ték­ben gon­dol­ko­dik. Prog­ram­jait már régen nem csak tár­la­tok és kiál­lí­tá­sok alkot­ják; kon­cer­tek, iro­dalmi műso­rok és moz­gás­szín­házi előa­dá­sok is ünnep­lik a kor­társ festészetet.

Idén tizen­ötö­dik alka­lom­mal szer­veződ­nek azok a kiál­lí­tá­sok, ahová a kor­társ művé­sze­tet ked­velő nagy­kö­zön­sé­get vár­ják. Ala­pít­vá­nyuk kurá­to­ra­i­nak önzet­len, egész éves mun­ká­ján ala­pul a fes­té­szet ünne­pé­nek sikere, amely azért is egyedülálló, mert ez az egyet­len alka­lom Magyar­or­szá­gon, ami­kor több száz kor­társ festőmű­vésszel talál­koz­hat a közön­ség egy idő­ben és tér­ben. A kezdeményezők célja éppen ez: a festészet nép­szerű­sí­tése, megkedveltetése, lehető­sé­get teremtve a nagy talál­ko­zá­sok szá­mára. Így a tár­la­tok ingye­ne­sen látogathatóak.

Milyen programokra látogathatunk idén?

Idén három nagy pil­lé­ren nyug­szik a fes­té­szet ünnepe. Esz­ter­gom­ban van a fő hely­szí­ne, de Újbu­dán, a fővá­ros­ban és Szol­no­kon, a Tisza part­ján is kiállítások nyílnak ki a földből. Ahogy a Magyar Fes­té­szet Napja rendezői megfogalmazzák: ?a vidéki hely­szí­nek külö­nö­sen fon­to­sak szá­munkra, ezzel is kinyil­vá­nít­juk nyi­tott­sá­gun­kat az ország más terü­le­tein alkotó festőmű­vé­szek felé. Inno­vá­ciós eleme tevé­keny­sé­günk­nek az is, hogy folya­ma­to­san bővít­jük a hoz­zánk csat­la­kozó galé­riák körét. Ennek köszön­hetően talál­tunk rá új, fris­sen meg­nyi­tott kiál­lí­tó­he­lyekre, melyeket e prog­ram­so­ro­zat­tal könnye­dén a képzőmű­vé­szet vér­ke­rin­gé­sébe kap­csol­hat­tunk. Inno­va­tív meg­ol­dás az is, hogy lehető­sé­gek sze­rint egy kiál­lí­tás meg­nyitó ese­mé­nyén több társmű­vé­szet is sze­rep­hez jut, mint a szín­ház, a zene, a lát­vány és az előadó-művészet.?

A programsorozat keretében október 16-án Esztergomban két festőt is díjaztak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díjait Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár adta át.

Gyermekrajzok, fotók, falfirkák

A Doyenek díjat Szabados Árpád festőművész kapta. A művész 1968-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, melynek 1984-től tanára, 1995-től rektora lett. De volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanára, a Magyar Nemzeti Galéria GYIK-műhelyének vezetője és a Mozgó Világ című folyóirat képzőművészeti szerkesztője is. Közben: 1974-től készített gyermekrajz-parafrázisokat is. Az itt feltűnő jellegzetességek ? érzelmi telítettség, az ösztönök kiírása, a jelzésszerű formák, a mellérendelő szerkesztés ? későbbi munkáiban is igen gyakran felfedezhetőek ? olvasható róla a kormendigaleria.hu oldalán. A ?60-as évek végén induló munkásságába integrálódtak a modern művészeti áramlatok eredményei, első szakaszába az expresszív, majd szürrealisztikus elemek, a mellérendelő, osztott kompozíció, a gyermekrajzok, később a koncept művészet hatására a különböző fotótechnikák ? írják ugyancsak a pályájáról az artportal.hu-n. Hozzáteszik: a ?80-as évek első felétől a falfirkák és a gyerekrajzok formavilágát ötvözi a new wave színes gesztusaival. Az említett impulzusokat úgy sikerült integrálnia, hogy pályája során mindvégig megőrizte saját stílusát, egyéniségét. Finom vonalrajzokkal kezdte pályáját (Hírek-sorozatból ??és időjárás??, 1973). A ?70-es évek közepétől az ismétlődés, a filmkockaszerű komponálásmód jellemzi lapjait (A József körút 67 tárgyai, 1974). Az évtized végén alakult ki művészetének a fotó és a koncept art által ihletett korszaka (Édesapám emlékére, 1980). A ?80-as évek elején művészetében ismét előtérbe kerülnek a gyerekrajzok és a falfirkák, melyeket az újfestészet is megihletett (Pauszok, 1985; XX. századi kifestőkönyv, 1987).

Átlényegülnek a hétköznapi tárgyak

A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjat Herman Levente festőművésznek adományozták. A művész 1990?1994 között végezte el a Képző és Zeneművészeti Középiskolát Marosvásárhelyen, majd 1995?2000 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemre járt Budapesten. A Grafika Tanszék óráit hallgatta, mesterei Eszik Alajos, Kocsis Imre, Kiss-Tóth Ferenc voltak, majd 2001?2004 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Regionális Tehetségkutató Programjában (RTP) tanársegéd lett. Alapító tagja az Élesdi Művésztelep Egyesületének. Herman Levente eddigi életművét nehéz lenne korszakokra bontani, inkább a sorozatokban való gondolkodás jellemzi, témái egymásba kapcsolódnak, egy gondolatmenet köré épülnek fel ? olvasható róla az artportal.hu-n. Mint írják: a több mint 15 éve Magyarországon élő és dolgozó Herman művészetét egyfajta duális világkép határozza meg, melyben az erdélyi múlt, az értékekkel teli gyermekkor helyszínei csapnak össze, kerülnek kölcsönhatásba egy elidegenedett ipari nagyváros kellékeivel. Univerzális gondolatok hordozója ez az alakok nélküli, melankolikus táj, mely mégis végtelenül személyes azáltal, hogy Herman az első látásra realistának tűnő képi világot furcsa, néha akár ?tréfás?, szürreális motívumokkal ? gyerekrajzszerűen skiccelt vonalak, repülő kövek, pityókák, betonelemek ? írja felül. Így átlényegülnek a helyszínek, és a hétköznapi tárgyak ? például bögre, pityóka vagy cumisüveg ? többletjelentések hordozójává válnak.

A Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vá­nyá­nak elsőd­le­ges és fő támo­ga­tója, vala­mint tizenöt éve vál­to­zat­la­nul segítője Újbuda Önkor­mány­zata. Több éve a támo­ga­tók között van a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia Képzőmű­vé­szeti Tagozata is. Az idei kiál­lí­tássoro­za­t fővéd­nöke: dr. Erdő Péter bíbo­ros, esz­ter­gomi érsek.

Programok:

Októ­ber 18.

16.00 ? IX. kerü­leti diá­kok festőper­for­man­sza: a Magyar Fes­té­szet Napja alkal­má­ból a Kál­vin téren (a temp­lom előtt) tehet­sé­ges IX. kerü­leti művé­szeti isko­lá­sok óriásfest­mé­nye­ket készí­te­nek. A program rend­ha­gyó módon szó­lítja meg az utca embe­rét: főleg azok­nak kínál vizu­á­lis élményt, akik nem szán­nának időt egy kiál­lí­tás meg­te­kin­té­sére.

Helyszín: Buda­pest, Kál­vin tér

18.00 ? Made in Country című kiál­lí­tás: 10 magyar és 10 Magyar­or­szá­gon élő kül­földi képzőmű­vész páron­ként készí­tett közös mun­kái mutatkoznak be. A fes­té­szet mint közös plat­form.

Helyszín: Karin­thy Sza­lon, Buda­pest, Karin­thy Fri­gyes út 22.

Októ­ber 19.

17.00 ? Művé­szeti isko­lá­sok kiál­lí­tása

Helyszín: Deák 17 Gyer­mek és Ifjú­sági Művé­szeti Galé­ria, Buda­pest, Deák Ferenc u.17.

Októ­ber 20

18.00 ? ?Átszel­le­mí­tett tár­gyak? Plasz­ti­kus képek tár­lata ? Kle­bels­berg Kul­túr­kú­ria: a kiál­lí­tást Sipos Endre művé­szet­fi­lo­zó­fus nyitja meg.
Helyszín: Buda­pest, Temp­lom u. 2?10.

Októ­ber 21.

17.00 ? Vin­cze Angéla festőmű­vész Sza­bad­ság című kiál­lí­tása

Helyszín: Erdei Éva Galé­ria, 1028 Buda­pest, Kon­dor u. 29.

Októ­ber 22.

18.00 ? Tra­dí­ció és meg­úju­lás üveg­fes­té­szeti kiál­lí­tás a Róth Miksa Emlék­ház­ban élő zenével.

Helyszín: Buda­pest, VII. Nefe­lejcs u. 26.

Forrás: Kultúra.hu, artportal.hu, festeszetnapja.hu, kormendigaleria.hu

Fotó: festeszetnapja.hu, kulturkuria.hu, varfok-galeria.hu