A Baath-párt (a Huszein-rezsim) Irakját szekuláris diktatúraként szokás számon tartani, mely - ellentétben pl. az iszlám forradalom utáni Iránnal - törvénykezésében nem helyezkedett vallási fundamentalista alapra. Kereszténynek - jóllehet képzettségük hagyományosan magasan az iszlám átlag felett áll - szinte elképzelhetetlen volt bejutnia az államigazgatás bármely szintjére. Az, hogy a jelenleg amerikai fogságban lévő, káld keresztény származású Tarik Azik személyében keresztény főhivatalnoka lehetett az országnak, a legkevésbé sem volt jellemző Huszein rezsimjére.
A Baath-rezsim idején - mint minden diktatúrában - a vallási-nemzetiségi ellentétek látszólag elsimultak. A keresztények a maguk értelmiségi és szakképzettséget igénylő professzióiban relatíve zavartalanul tevékenykedtek, és nem nehezedett rájuk jelentősebb nyomás a diktatúra részéről, mint az ország más polgáraira. A nemzetközi beavatkozás, Huszein eltávolítása, a diktatúra helyén keletkező hatalmi vákum és az iszlámisták elszabadulása mindent megváltoztatott. Az intervencióban zsidó-keresztény összeesküvést és agressziót látó fundamentalisták a másfélezer éve ott élő keresztényeket a (szintén keresztény) megszállók kollaboránsainak tartják, és merényletek sorával "harcolnak" ellenük.
A Társaság a Fenyegetett Népekért (Gesellschaft für bedrohte Völker) nevű göttingeni emberjogi szervezet nemrég statisztikát tett közzé, mely szerint Irakban az elmúlt két évben több mint háromszáz keresztényt gyilkoltak meg, és huszonöt templomot romboltak le vagy rongáltak meg a terroristák.
Az első támadás Szaddam Huszein bukása után 2004. augusztus 1-jén érte a keresztényeket: az egyazon napon öt templom ellen elkövetett bombamerényletekben 11-en haltak és 50-en sebesültek meg. Hivatalos becslések szerint 15000-re tehető azoknak az iraki keresztényeknek a száma, akik az augusztusi összehangolt támadások óta hagyták el az országot, a valós számok ennél feltehetően sokkal magasabbak.
A támadások az egyszerű polgárok és a politikai-vallási vezetők ellen is irányulnak. Idén január 17-én elrabolták Basile Casmoussát, Moszul szír katolikus érsekét, ám másnap szabadon bocsátották. Az egyik keresztény párt, az Iraki Demokrata Párt svéd állampolgárságú főtitkára, Minas Ibrahim al-Yussufi azonban még mindig fogságban van. A január 27-én elrabolt politikus mobiltelefonjáról nemrég szöveges üzenet érkezett a családhoz, melyben az állt: Yussufit "saját érdekében" tartják fogva.
A menekülők az ország kurdok ellenőrizte északi része felé veszik az irányt, vagy külföldre menekülnek. Emberjogi aktivisták szerint hatvanezer menekült Libanonban, Szíriában és Jordániában keresett menedéket, tizenegyezer szír káld keresztény pedig az észak-iraki Kurd Autonóm Területre menekült.
