Királynők, indiánok, gézengúzok – Rónaszegi Miklós portréja

Irodalom

Rónaszegi, Tótfalusi, Majtényi… mintha egy futballcsapat játékosait kezdeném sorolni, de a régi Móra, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó legjobb szerkesztői valóban egy nagy csapat tagjai voltak.

Rónaszegi Miklós ez év június 5-én kilencvenkét éves lenne, s ahogy ismertem, még éppen befejezné legújabb kalandos ifjúsági regényét. Pest hetedik kerületében született, és ott is élt, a Rákóczi úton lakott, onnan járt be a New York-házba, amíg ott volt a kiadó. A napi szerkesztői munkája után otthon a család várta. Mindig volt ideje a lányaira, később az unokáira, aztán talán ivott egy korty konyakot, s leült írni. A konyak csak arra kellett, hogy elválassza a napot a kiadói munkától, és megnyíljon a fantázia világa.

Rónaszegi Miklós a háború után került a könyvkiadói munkába: 1948-ban szerkesztőségi titkár lett a Hungária Könyvkiadónál, 1950-ben a Franklin Társulat korrektoraként folytatta, onnan került, eleinte ugyancsak korrektornak az Ifjúsági Kiadóhoz. Ez vette fel később a Móra Ferenc nevet. 1953-ban már felelős szerkesztői beosztásban dolgozott, és nemsokára ott jelentek meg az ifjúságnak írt első könyvei: 1955-ben A nagy játszma, A Sánta Bölény, majd sorban a többi, a Kolumbusz Kristófról szóló Hínáros tenger, A királynő kalóza, az indián könyvek, 1973-tól a kalandos Kartal történetek, vagy a kiskamaszoknak írt Gézengúz kalandok, amelyek a nyolcvanas években arattak nagy sikert.

A történelmi regényekhez sokat olvasott, kutatott, hogy hiteles élményt nyújtson a fiatalságnak. Ő kezdeményezte a Delfin könyvek elindítását. Ebben a sorozatban számos író kapcsolódott a Mórához, írtak sci-fit, historikus legendákat – olyan szerzők, mint Mándy Iván vagy Tatay Sándor tették színvonalassá a sorozatot. A hatvanas-hetvenes években aranykorát élte a kiadó, például Kormos Istvánnal, Csukás Istvánnal a szerkesztői szobákban.

Rónaszegi élete nagyrészt az Erzsébetvárosban, majd a tihanyi nádfedeles nyaralóban telt el, de képzelete onnan messze szárnyalt, bejárta a világot. Otthona a délutáni óráktól késő estig benépesült királyokkal, tengerek hajósaival, a prérik indiánjaival, a magyar történelem és tudomány alakjaival, rakoncátlan kölykökkel. Az ifjúság írója volt, huszonhét műve ott van még ma is a már felnőtté lett generációk könyvespolcain, várva az újabb olvasókat.

Munkásságáért kitüntették a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, és 2020-ban a mostanában létesített Herczeg Ferenc-díjjal, amelyet történelmi tárgyú írásaiért kapott.

Akik mellette dolgoztak, emlékeznek kedvességére, humorára, segítőkészségére, kiapadhatatlan tudására. Sokan tanultak tőle szerkeszteni, szerzőkkel, kéziratokkal bánni. Kevés fény hullt rá, de ő sokat adott.

A képen Rónaszegi Miklós Herczeg Ferenc-díjas író, szerkesztő 1962-ben. Fotó: Hunyady József / Fortepan