Kirángat a mókuskerékből a POKET új versantológiája

Irodalom

A POKET legújabb versantológiája kapcsán Vecsei H. Miklós, Mucsi Zoltán és Beck Zoltán beszélgettek egy jót.

Megjelent a POKET zsebkönyvsorozat harmadik versantológiája. A kötetbe Beck Zoltán, Mucsi Zoltán és Vecsei H. Miklós válogatott olyan kortárs és klasszikus költeményeket, amelyek szerintük a legnagyobb hatással lehetnek a jelen generációira, és amelyek egy pillanatra ki tudnak rángatni bennünket a mókuskerékszerű mindennapokból. Az antológia célja az, hogy ráébresszen: a versek segítenek szétzilálódott életünket rendbe tenni.

Az utóbbi hónapok kaotikussága, bizonytalansága az emberi kapcsolatainkon is nyomott hagyott: sokakat elsodort egymás mellől az élet. Az antológia szerkesztői mégis bíznak abban, hogy a kényszerű távolság tapasztalata végül elmélyíti majd barátságainkat, kapcsolatainkat és az egymásra figyelést. E szándékot fejezi ki a Barátom, aki voltál cím is: a versekkel való találkozás ugyan legtöbbször magányos tevékenység, de ez a válogatás talán képessé tesz bennünket arra, hogy újra meg tudjuk szorítani egymás kezét.

A könyv még annyira friss, hogy Vecsei H. épp hogy csak olvasta, Mucsinak csak nemrégiben érkezett meg Szalafőre, Beck Zoli pedig a pécsi teraszukon üldögélve szinte most fogja először a kezében. A 30Y énekese igen erősen kötődik a tárgyakhoz. A POKET-ek csomagolásáról mindig lekaparja a nagykövet fotóját tartalmazó matricát, és a belső oldalra szokta beragasztani.

Vecsei H. Miklós karácsony környékén kereste meg a színészt és a zeneszerzőt, hogy válogassanak verseket egy újabb verseskötethez. Beck elmeséli, hogy korábban egyszer összeállt a fejükben egy előadásötlet, ami a barátságról szólt volna. Ez a projekt Barátom, aki voltál munkacímen futott. Végül ugyan nem valósult meg, de cserébe lett ez a kötet.

Már decemberben érezték:

ez az antológia képes lesz arról szólni, hogy mit jelent a kötődés, az érzelmi kapocs két ember között.

Mivel a válogatás során mindhárman felírták Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét, ha az első antológiához hasonlóan (A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából) hosszú címben gondolkodtak volna, akkor ennek a versnek ez a sora lett volna az:

„szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt”.

A Barátom, aki voltál cím egyébként már korábban is felkerült arra a furnérlemezre, amire Vecsei H. az ötleteit feljegyzi. A beszélgetés során kiderült, hogy Beck is „analóg személy”: mindig hord magával jegyzetfüzetet, és abba írja az ötleteit. Mucsi határidőnaplókba jegyzetel, a próbák során pedig a szövegkönyvek szélére írogat.

A kötetet Beck Zoli illusztrálta. – De félreértés ne essék, igazán dilettáns vagyok, nem értek a rajzoláshoz. Nem gondolom, hogy ezután könyveket kellene illusztrálnom vagy az embereknek Beck Zoli-kiállításokat kellene látogatniuk – magyarázkodik, majd elmondja, hogy szeret mindenfélét firkálni, olykor még egy-egy 30Y-merchre is kerül Beck Zoli-rajz.

Kisiskolásként Christine Nöstlinger Órarend randevúval című kötete, majd gimnazistaként J. D. Salinger Zabhegyezője volt a számára meghatározó. Mucsi A kis herceget és Ken Kesey Száll a kakukk a fészkére című regényét tartja emlékezetesnek, de kiskorában A Pál utcai fiúk is fontos olvasmánya volt. Vecsei Hasi gyerekként a vámpírkönyvekért volt igazán oda. Nagyapja illusztrálta neki az Egri csillagokat, hogy hajlandó legyen elolvasni, és volt egy időszak, amikor a szamuráj- és francia családregények erotikus jeleneteit vadászta. Szerb Antal Utas és holdvilága is nagy hatást gyakorolt rá, de indiánkönyves soha nem volt.

Becknek viszont volt indiános korszaka: első emberalakjait és portréit a Nagy indiánkönyvből inspirálódva rajzolta. 

Aztán a versmondóverseny-élményekre terelődik a szó. Kapának nem volt ilyen, hiszen ő felnőttként talált rá a színészi hivatásra. Ma is ritkán mond verset. „Komoly kihívásnak tartom, olvasgatni jobban szeretek.” A 30Y Resti című koncertjén/színházi előadásában azonban Mucsi is közreműködik mint állomásfőnök: Beck monológját és Dsida Jenő Nagycsütörtökét olvassa fel.

Kiderült az is, hogy nincs olyan könyv vagy vers, amitől Beck megnyugszik. „Viszonylag egyébként is nyugodt ember vagyok”, állítja.

Amikor olvas, inkább olyan szöveg érdekli, ami érzelmileg felsérti vagy intellektuálisan kihívást jelent a számára.

Mucsi sem önnyugtatási céllal olvas, de Pilinszky és József Attila mindig ott van az éjjeliszekrényén, mert az ő verseik mindig erősen hatnak rá. Vecsei H. úgy érzi, hogy elcsendesedőben van, kezdenek elfogyni a szavai. Ám ebből az állapotból Szijj Ferenc művei most mintha kicsit kirántották volna. 

Az új POKET antológiában Hervai Gizella verse Beck egyik kedvence. „Az ő szövegvilága igen gazdag, és talán nem is olvassák elegen.” Bogdán József és Rafi Lajos beválogatott költeményeit is fontosnak tartja. Mucsi Iluh István Krisztus markába szöget vertél... kezdetű művét emelte ki, míg Vecsei számára aktuálisan Grecsó Krisztián Magánapokrif című verse a kedvenc.

A beszélgetés itt visszanézhető.

Nyitókép forrása: POKET zsebkönyvek/Facebook