Hölgyek, rózsák és halak
Bár a szentek esetében a nemiségnek aligha van szerepe, mégis folytassuk a hölgyekkel, már csak azért is, mert majd' ugyanannyi Mária-ábrázolást találhatunk, mint ahányszor Jézust festették meg, vagy vésték kőbe. A népszerűségnek az oka a Mária-kultusz: a boldog, vagy éppen szenvedő anyától egészen a diadalmas Világ Királynőjéig sokféleképpen jelenhet meg, kisdeddel a karján, a kereszt előtt ábrázolva (ilyenkor az alakja azért általában kisebb, mint Jézusé), vagy éppen egyedül. A kortárs ábrázolásokban néha megesik, hogy akár tőrrel átszúrt szívvel jelenik meg. A magyarországi Mária-kultusz sajnálatos hatása, hogy a többi női szenttel csak nagyon ritkán találkozhatunk az ábrázolásokon, pedig lenne kire büszkének lennünk!
Nem csak próféta, szent sem lehet senki a maga hazájában? Tény, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetnek Nyugat Európában sokkal komolyabb kultusza van, mint Magyarországon. Talán nem véletlenül, hiszen II. András és Gertrúd leánya Thüringiába ment férjhez, s élete 24 évének java részét ott töltötte. Első vőlegénye meghalt, s férje, Lajos sem élte meg a leányuk születését. Erzsébet a sorscsapások hatására gyászruhát, majd a ferencesekéhez hasonló szürke köntöst öltött. A legendák szerint sokat jótékonykodott, amit nem nézett jó szemmel a környezete, gyóntatója is lelki terror alatt tartotta, így akaratlanul hozzásegítette, hogy halála után négy évvel, 1235-ben helyet kapjon az anyaszentegyház szentjei között.
Erzsébet jelképe a rózsa - ha tehát a szobron, a képen megjelenik ez a motívum, biztosak lehetünk abban, hogy vele van dolgunk. A rózsa a legendájára utal, vagyis arra a jelenetre, amikor ruhájában éppen ennivalót igyekezett kicsempészni a várból a szegényeknek. A várudvaron azonban útját állták és kérdőre vonták, mit visz. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, majd leengedte a köntöse szegélyét. Isten nem akarta, hogy hazugságban maradjon, ezért az ételt rózsává változtatta át, így virág hullott a várudvar kövére.
Szent Erzsébet nagy tiszteletnek örvend Európában, különösen Németországban és Olaszországban. Itália déli részén nem a rózsa, hanem a hal is lehet jelképe, Róma alatt ugyanis létezik egy olyan változata a legendának, amelyben a rózsa helyett hal szerepel.
Bár több magyar férfiszentünk akad, még imponáló lovagkirály is Szent László személyében, a magyarországi köztéri szentábrázolások örökös bajnoka egy cseh férfiú, Nepomuki Szent János, akiről összesen 210 védett szobor szerepel a műemlékem.hu adatbázisában. Népszerűségét több tényezőnek köszönheti: jókor, 1729-ben avatták szentté, amikor Magyarországon egyre több keresztet, szobrot emeltek, ráadásul praktikus szent, az úton, vízen járókat (vagyis a hajósokat, halászokat, vízi molnárokat) védi.
Maga is a vízben adta vissza lelkét teremtőjének: miután IV. Vencel cseh király gyóntatójaként nem volt hajlandó a gyónási titok alá eső dolgokról vallani a királynak, ráadásul egy apátválasztásnál a saját feje után ment, az uralkodó 1393-ban a Moldvába dobatta a renitens papot. Halálának helyét ma is tábla jelzi Prágában, Csehország védőszentje, a gyónási titok mártírja. Könnyen felismerhető, hiszen általában utak, hidak környékén áll a szobra. Karjában feszületet (és sosem kisdedet!) tart, a kereszten gyakran korpusz is található.
A kisded Jézust több szenttel együtt is szerepelhet. Gyakran Páduai Szent Antal, a szegények, elesettek védőszentje öleli a gyermeket: az Ágoston-rendi szerzetesből ferencessé vált egyháztanító jelképei még a kenyér, a könyv és a liliom is. Ha a gyermek Jézus nem a szobor karjában van, hanem a vállán ül, akkor a kompozíció Szent Kristófot ábrázolja, aki a hagyomány szerint az őt próbára tevő, gyermekként megjelenő Jézust a vállán átvitte egy folyó gázlóján. Szintén könnyen azonosítható Szent Péter, hiszen jelképe a kulcs - amely a Mennyország ajtaját nyitja.
