Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze a tárlat szerdai megnyitóján elmondta: a kiállítás egyszerre segít emlékezni, emlékeztetni, ugyanakkor tanítani is, hiszen 3,5 millió fiatal számára ezek a tablók és a rajta szereplő események már csak a történelemkönyvekből ismertek.
A történész szerint „a vasfüggöny egy jelkép volt, egy világos üzenet, talán a legnagyobb igazság, amit a kommunizmus a fennállása történetében kimondott”. A vasfüggöny ugyanis nem hazudott szabadságról, a szabad távozásról, hanem egyértelmű üzenete volt azzal, hogy a vonalat nem lehetett átlépni – fogalmazott. Balogh Gábor emlékeztetett arra, hogy a vasfüggöny ugyanakkor nemcsak a Kelet- és Közép-Európában élők, hanem a Nyugat számára is üzenet volt, hiszen láthatták, mi történik azzal a régióval, amelyet 1945-öt követően a szovjet hadsereg hosszú évtizedeken keresztül megszállt. Hangsúlyozta:
a történet, amelyet a kiállítás megidéz, nem a rendszerváltoztatással, az 1988–89-es évekkel veszi kezdetét, hanem visszatekint egészen a diktatúra kiépítéséig.
Mint felidézte, Magyarország 1944 márciusában elveszítette a szabadságát és a függetlenségét. Előbb a német megszállók, majd ugyanezen év augusztusában a szovjetek is átlépték az ország korabeli határait. Az utóbbi megszállás tartósnak bizonyult, hiszen az utolsó szovjet katona 1991. június 16-án hagyta el Magyarország területét – tette hozzá.
A történész szerint a szovjet megszállás teremtette meg annak a lehetőségét, hogy Magyarországon kommunista diktatúra alakuljon ki, de lényegében az 1940-es évek végétől ez történt Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában és a térség valamennyi, a szovjetek által megszállt országában.
Kiemelte: a tablókiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a történet nem kezelhető egy homogén históriaként, nem egy egyenes vonalú fejlődést írt le a diktatúra, hiszen volt benne számos döccenő, amelyek igen komoly szögek voltak a kommunista diktatúrák koporsójában. Példaként említette az 1953-as kelet-berlini, az 1956-os poznani és magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai, valamint az 1980–81-es lengyelországi eseményeket. Balogh Gábor szerint ezek mutatják azt, hogy az ott élő emberek soha nem felejtették el a szabadságot, és soha nem kopott meg bennük a szabadság iránti vágy.
Az egymást érő antikommunista tüntetések eredményeként az 1980-as évekre a rendszer már egészen egyszerűen nem tudott uralkodni azon a helyzeten, amelyet egyébként többségében maga állított elő – fogalmazott. A történész szerint a rendszerváltoztatás története sokakban hagyott sebet, de belegondolva a jelenlegi helyzetbe, belátható, hogy a legnagyobb eredménye a szabadság és a függetlenség visszaszerzése volt.
Szedmák Tamás, Kiskőrös alpolgármestere a tablókiállítás megnyitóján elmondta: kisiskolás diákként élte meg a rendszerváltás folyamatát, emblematikus pillanatairól éles emlékei vannak, amelyeket a tablókiállításon is nyomon lehet követni.
Hangsúlyozta: a mai fiatal generáció már el sem tudja képzelni, hogy milyen világ volt Magyarországon a rendszerváltás előtt. Nekik már csak tankönyvi anyag a rendszerváltás és az azt megelőző időszak, ezért is nagyon fontos, hogy Kiskőrösön is találkozhatnak egy ilyen kiállítás keretében ezeknek az eseményeknek a felelevenítésével – tette hozzá.
A kiskőrösi Petőfi téren látható tablókiállítás öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig,
végigsorolva azokat az eseményeket, amelyek megváltoztatták a kontinens és a világ történelmét. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen az 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól.
A Terror Háza Múzeum 2019. június 16-án, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulóján nyitotta meg utcai tablókiállítását. A tárlat 2020 végéig 7 európai és 35 magyarországi helyszínen járt, és több mint 100 ezer látogatója volt.
Nyitókép: A 30 éve szabadon Facebook-oldala
