Balassagyarmat, Nógrád vármegye egykori megyeszékhelye a dualizmus korában elvesztette városi rangját. Jelentőségét azzal igyekezett növelni, hogy intézmények befogadója lett és erőteljesen támogatta a vasútfejlesztést. A századfordulóra már három nyomvonal – az Ipolyság – Balassagyarmat, az Aszód – Balassagyarmat – Losonc és a Vác – Drégelypalánk – is áthaladt rajta, így vasúti csomóponttá vált. Ide települt ezen kívül 66 vármegyei, hat állami és öt nagyközségi hivatal, velük együtt értelmiségiek, hivatalnokok, köz-és magánalkalmazottak költöztek Balassagyarmatra.
Kulturális intézmények, társadalmi egyesületek alakultak, polgári fiú-, majd leányiskolát alapítottak, és a 19. század végére a település népességének összetétele a város arculatával együtt teljesen megváltozott. Az utcákat leaszfaltozták, emeletes középületeket emeltek, a város centrumát és a vasútállomást pedig a Vasút, később az egykori esztergomi érsekről, a korábbi rozsnyói püspökről, Scitovszky Jánosról elnevezett utcával kötötték össze (ma Bajcsy-Zsilinszky Endre utca). Itt található Balassagyarmat szecessziós villaépületeinek többsége.
Az Aninger a 18. században betelepített ősi német polgárcsaládok egyike volt. Tagjai közt országgyűlési és városi képviselők, szorgos adófizetők és köztiszteletben álló kereskedők egyaránt voltak. A Brüder Aninger több évtizeden át a város népszerű vaskereskedése volt, ennek jövedelméből épült fel a szecessziós villa 1904-ben. 2020-ban renoválták, régi fotók alapján még a homlokzat rendkívül rossz állapotban lévő gipszstukkóreliefjét is helyreállították. A bukolikus Ipoly-parti jelenetet Petró György szobrászművész alkotta újra.
Az Aninger-házhoz hasonlóan 1904-ben épült fel az utca leglátványosabb épülete, a Buday-Plichta-villa is. Az osztrák szecesszió jegyeit magán viselő ház mára sajnos nagyon leromlott állapotba került, de romjaiban is látványos szamárhátíves ablakaival, vakolatdíszeivel, kovácsoltvas rácsaival. Jelenleg teljes rekonstrukciója zajlik, és csak a főhomlokzata marad majd meg eredeti állapotában.
Szintén 1904-ben adták át az utca egyik legnagyobb épületét, a Tóth István által tervezett Rák Szállót. A Kaszinó, Sümegh majd Ipoly Szállóvá átkeresztelt egykori hotel sajnos évek óta bezárva áll.
Magos Munk Dezsőnek, Balassagyarmat jeles építészének több középületet és magánvillát is köszönhet a város. Elsősorban nem a szecesszió mestere volt, de néhány épülete, például a Bajcsy-Zsilinszky utca 13. szám alatti villa a nyerstégla- és vakolt felületek játékosságával és szép vonalvezetésű ajtóbetétrácsával a szecessziót idézi.
A nevezetes Bajcsy-Zsilinszy utca jó pár épülete viseli még magán az art nouveau stílusjegyeit. A szecesszióra elsősorban a geometrikus mintasorok és a homlokzati oromfalak utalnak.
Magos Munk Dezső saját villája megtervezése során is alkalmazott szecessziós motívumokat. A házon elsősorban a Fiatalok építészcsoport népművészet iránti elkötelezettsége érződik: a tetőszerkezet, a faragott tartógerendák, a rácsok motívumai, az ólomüveg ablakok a népművészet motívumvilágát idézik. A nyerskő lábazat és a homlokzatdíszítés az angol Arts & Crafts mozgalom hatását mutatja.
Az épület különlegessége a lekerekített sarokra helyezett medalion, amelybe az építész mesterségjelvényei kerültek, afféle cégérként hirdetve az ott lakó hivatását.
Balassagyarmat főutcájában szintén ebben a korszakban épültek városias hatást keltő emeletes középületek és lakóházak. Elsősorban a bécsi szecesszió hatását érezni rajtuk: a homlokzatokon geometrikus stukkó- és vakolatdíszek váltakoznak.
A stílusra jellemző részletgazdag kézműves munkákban itt is gyönyörködhetünk: például a jelenleg egészségházként működő palota gyönyörű kilincsében, amelyet a több mint százhúsz év alatt fényesre koptattak az érkezők.
A nevezetes Bajcsy-Zsilinszky utcai villasoron kívül még számos szecessziós gyöngyszemre, például a magyaros szecesszióra különösen jellemző téglaszalagos épületre is lelhetünk a városban.
Balassagyarmaton vannak más településre nem jellemző, különleges szecessziós jegyeket viselő épületek. Néhány villán a középkori német Fachwerk-házak jellegzetes fagerendáival kialakított geometrikus vonalvezetés tűnik fel. Jó példa erre a Murár-villa, amelynek homlokzati fagerenda-díszítése harmonikusan illeszkedik a geometrikus mintasorokhoz.
Forrás: Felfedező utak – Szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon, Holnap Kiadó, 2016. Szerkesztette: Brunner Attila
A képek a szerző felvételei. Nyitókép: a balassagyarmati Scitovszky út századeleji képeslapon.
