A klímaváltozás a 17. századi bálnavadászok sírját is kiolvasztja

Tudomány

A sarkvidéki permafroszt olvadása miatt több száz, évszázadok óta rejtett bálnavadászsír került napvilágra a Spitzbergákon.

Bálnavadász sírja a Spitzbergákon. Fotó: Lise Loktu / Norvég Kulturális Örökség Kutató Intézet
Bálnavadász sírja a Spitzbergákon. Fotó: Lise Loktu / Norvég Kulturálisörökség-kutató Intézet

A klímaváltozás nemcsak a jövőt, hanem már a múltunkat is befolyásolja: a norvégiai Spitzbergák szigetcsoporton olvadó permafroszt a 17-18. századi bálnavadászok sírjait is felfedi. A legnagyobb szigeten, Spitsbergenen a 17. századtól kezdve európai országok – köztük Anglia, Hollandia, Dánia és Franciaország – bázisokat hoztak létre a grönlandi bálna vadászatára. A bálnavadászat a 19. század közepéig folyt, és számos sír maradt fenn a sarkvidéki területen.

A Norvég Kulturálisörökség-kutató Intézet (NIKU) friss kutatása szerint a Smeerenburgfjorden térségében található temetők, ahol mintegy hatszáz bálnavadász nyugszik, a felmelegedés miatt pusztulásnak indultak.

A permafroszt korábban konzerválta a koporsókat és maradványokat, de a felmelegedés következtében a sírok összeomlanak, a csontok, textíliák pedig ki vannak téve az üledéknek, a víznek és az oxigénnek.

A beszédes nevű Skeletons in the Closet (csontvázak a szekrényben – a szerk.) projekt célja, hogy feltérképezze a bálnavadászok maradványait, és betekintést nyújtson a 17-18. századi európai lakosság egészségügyi, társadalmi és gazdasági viszonyaiba. A kutatók szerint a felfedezések értékes információkkal szolgálhatnak a múlt megértéséhez, miközben a klímaváltozás miatt sürgős beavatkozásra van szükség a kulturális örökség megőrzése érdekében.

A cikk forrása itt olvasható.