A New York-i székhelyű nonprofit civil szervezet legfrissebb listája szerint Kanadától az Antarktiszig legalább hat műemléki terület pusztulhat el hamarosan a globális felmelegedés következtében. Köztük van New Orleans történelmi városrésze, amelyet a Katrina hurrikán 2005-ben már alaposan megtépázott és bármikor jöhet még nagyobb is. A mauritániai Chinguettit, az iszlám vallás hét szent városának egyikét a benne álló mecsettel együtt a sivatag nyelheti el.
A kanadai Herschel szigeten épült bálnavadász kikötőt és a szomszédságában több ősi eszkimó települést pedig lassan ellepi a sarki jég olvadása miatt áradó tenger. Bangladesh egésze a klímaváltozás áldozata lehet, hiszen az ország negyede a tengerszint alatt fekszik, Sonargaon-Panam középkori kereskedővárost pedig a WMF szerint az egyre hevesebb monszunesők hatására induló árvizek is elmoshatják. Ugyancsak az esőzések fenyegetik a nyugat-tibeti Ladakh székhelyét, Leh várost, ahol Kőrösi Csoma Sándor, a tibetológia magyar atyja is járt 1822-ben. Robert Falcon Scott, a Déli-sark legendás vándorának kunyhóját az Antartktiszon "ironikus módon a hó temetheti el", a globális felmelegedés jele arrafelé ugyanis éppen a gyakoribb havazás - áll a WMF holapján megjelent beszámolóban.
A klímaváltozás mellett hagyományosnak számító tényezők is veszélyeztetik a műemlékeket. Ilyen például a háború, amely miatt Irak kulturális örökségének egésze végveszélybe került. A helyzet azért is különösen súlyos, mert "az iraki régészeti leletek pótolhatatlan források a legkorábbi civilizációk idejéből, és elvesztésük olyan, mintha valaki tépné kifelé a lapokat egy történelemkönyvből, amelyet nem lehet újraírni" - mondta Michelle Berenfeld, a WMF munkatársa.
A növekvő idegenforgalom sem elhanyagolható veszélyforrás. A perui Machu Picchu, az ősi inka romváros is ezért került a listára. 1992-ben még csak 9 ezren keresték fel egész évben, 2006-ban pedig már naponta 6 ezer fő, és semmilyen hatóság nem korlátozza a falak között hömpölygő turistatömeget. A Gazprom orosz földgázipari monopolvállalat felhőkarcolót tervez építeni Szentpéterváron, és ez tönkreteheti a város látképét, a Tara-hegy nevű írországi ősi szent magaslat nyugalmát pedig a mellette épülő és a Dublin környékén lakó ingázók életét megkönnyíteni hivatott autópálya zavarhatja meg véglegesen, a fejlesztés, a modern infrastruktúra vég nélküli terjeszkedése sem veszélytelen tehát a műemlékvédők szerint.
A WMF egyedül nem képes megmenteni a műemlékeket, igyekszik viszont ráirányítani a problémára a közvélemény figyelmét és összehangolni a munkát, mondta Bonnie Burnham, a szervezet elnöke a lista New York-i bemutatóján. A WMF 1965-ös alapítása óta több mint 80 országban, mintegy 500 helyszínen összesen 47 millió dollárral (86 milliárd forint) segítették műemlékek restaurációját. A nonprofit civil szervezet adatai szerint saját támogatásuk mellet 124 millió dollárnyi hozzájárulást szereztek más forrásokból. A legveszélyeztetettebb műemlékek százas listáját 1996-ban adták ki először. Az ötlet bevált, ugyanis a korábbi jegyzékeken szereplő műemlékek több mint 75 százaléka már megmenekült az enyészettől.
Az új listán egyébként 59 országból szerepelnek helyszínek, és a tibeti Lehen kívül van még egy magyar vonatkozású a 100 között: a szlovákiai Banca Stiavnica, azaz Selmecbánya. A 18 században a magyar királyság harmadik legnagyobb városa volt, és a jezsuiták pompás barokk kegyhelyet építettek benne Jézus keresztútjának emlékére. A Kálvária meredek hegyoldalra épült, 3 templomból és 19 kápolnából áll. Sürgősen tatarozásra szorul, ráadásul nemcsak az idő vasfoga marja, hanem vandálok is rombolják, és félő, hogy hamarosan teljesen elpusztulhat.
A World Monuments Fund List of 100 Most Endangered Sites 2008 a www.worldmonumentswatch.org cím alatt elérhető honlapon tekinthető meg.
(Múlt-kor/MTI)
