A hosszú fekete hajú csontváz arccal felfelé feküdt a földben, alsó végtagjait pedig növényi eredetű indákból fonott kötéllel kötözték össze. Az egy méter mélyen eltemetett múmiát kövek vették körül. Miguel Aguilar perui régészprofesszor elmondta, hogy a múmiát egy olyan rituálé keretében hantolták el, amelyhez kokaleveleket és kagylókat használtak.
A temetkezési hely eredetileg egy lerombolt, U alakú agyagtemplom tetején volt. Az épület jellegzetességei arra utalnak, hogy a spanyol gyarmatosítás előtt keletkezhetett. A múmián egyelőre nem végeztek szénizotópos kormeghatározást. A régész hozzátette: a férfi csontváza mellett légypetékre bukkantak, ami arra enged következtetni, hogy a test legalább néhány napig a szabad levegőn lehetett, mielőtt földdel fedték volna be.
A múmiát Rímacban találták, egy olyan kerületben, amelyet az azonos nevű folyó választ el Lima legősibb részétől. Pieter Van Dalen, a perui partvidék régészetének szakértője rámutatott, hogy az alsó végtagok összekötözése a temetési szertartások hagyományos eleme lehetett. Hozzátette: Limában találtak egy másik múmiát, amelynek lábait szintén növényi eredetű kötéllel kötözték össze.
A dombon, ahol a múmiát találták, nyolc tonna szemetet takarítottak el az év elején, valamint eltávolították a környéken tanyázó hajléktalanokat és drogosokat. A helyszínt, ahol ősi vályogfalak maradványai találhatók, huacának nevezik, ami a kecsua nyelvben szent helyet jelent. Limában több mint négyszáz huaca található a perui kulturális minisztérium szerint.
A perui fővárosban a legszokatlanabb helyeken bukkantak már múmiákra és a gyarmatosítás előtti korszakból származó maradványokra, például víz- és földgázvezetékek lefektetése során. Előfordult olyan is, hogy egy helyi lakos három csontvázra bukkant házának belső udvarán egy lyukban. Negyed évszázadig hallgatott róluk, míg 2022-ben a régészek a perui kulturális minisztérium engedélyével el nem távolították a maradványokat.
Fotó: Klebher Vasquez / Anadolu Agency via AFP
